Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Triac kapcsolási rajza

Triacok

A TRIAC (TRIode for Alternating Current) egy ötrétegű félvezető áramköri elem, amely modellezhető két egymással antiparalel kapcsolt tirisztorral. Váltakozó áramon nagy teljesítményű fogyasztó be- és kikapcsolására használják. A szinuszos jel nullátmenetekor (áramfolyástól mentes pillanat) kikapcsol, így minden periódusban eldönthető, hogy bekapcsoljon vagy sem. A szinusz periódusa közben nincs mód a kikapcsolására. Ha erre mégis igény mutatkozna, IGBT-t célszerű alkalmazni.

További érdekessége, hogy ha a begyújtás nem a szinuszjel elején történik, hanem a jel közben, teljesítményszabályozó vagy lágyindító készíthető vele.

Előnye: minimális disszipációval lehet számolni alkalmazása során, hiszen vagy szakadás állapotában van, vagy teljesen bekapcsolt állapotban, amikor a nagy átfolyó áram mellett is csak 1,5 V körüli feszültség esik rajta. Így csak kismértékű hűtést igényel, jó hatásfokú félvezetőalapú kapcsolóelem.

Felépítése és működése

Triac félvezető konstrukció

A triac áram-feszültség jelleggörbéi

A triac alkalmazása

Források

• Kovács Csongor: Elektronika, General Press Kiadó, Budapest, 2000.
• Kovács Csongor: Elektronikus áramkörök, General Press Kiadó, Budapest.

Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!