A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A TRIAC (TRIode for Alternating Current) egy ötrétegű félvezető áramköri elem, amely modellezhető két egymással antiparalel kapcsolt tirisztorral. Váltakozó áramon nagy teljesítményű fogyasztó be- és kikapcsolására használják. A szinuszos jel nullátmenetekor (áramfolyástól mentes pillanat) kikapcsol, így minden periódusban eldönthető, hogy bekapcsoljon vagy sem. A szinusz periódusa közben nincs mód a kikapcsolására. Ha erre mégis igény mutatkozna, IGBT-t célszerű alkalmazni.
További érdekessége, hogy ha a begyújtás nem a szinuszjel elején történik, hanem a jel közben, teljesítményszabályozó vagy lágyindító készíthető vele.
Előnye: minimális disszipációval lehet számolni alkalmazása során, hiszen vagy szakadás állapotában van, vagy teljesen bekapcsolt állapotban, amikor a nagy átfolyó áram mellett is csak 1,5 V körüli feszültség esik rajta. Így csak kismértékű hűtést igényel, jó hatásfokú félvezetőalapú kapcsolóelem.
Felépítése és működése
A triac áram-feszültség jelleggörbéi
A triac alkalmazása
Források
- Kovács Csongor: Elektronika, General Press Kiadó, Budapest, 2000.
- Kovács Csongor: Elektronikus áramkörök, General Press Kiadó, Budapest.
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.