A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Túlfeszültségnek nevezzük azt a jelenséget, amikor egy elektronikus vagy elektromos berendezés a bemenetein vagy az áramellátás felől a várhatónál nagyobb feszültséget kap, illetve ha bármi oknál fogva a berendezés két pontja között a tervezettnél nagyobb elektromos feszültségkülönbség alakul ki.
Számszerűsítés nélkül akkor nevezzük az ilyen, névleges értéknél nagyobb feszültséget túlfeszültségnek, ha az a berendezésben meghibásodást okoz, illetve, ha a berendezést túlfeszültség elleni védelemmel kell ellátni, mivel egyébként kárt szenvedne.
Például egy 12 V-ról működő berendezés tartósan működőképes maradhat 18 vagy akár 24 V-on is, azonban 230 V-ra kapcsolva szinte bizonyosan tönkremegy.
Nem elhanyagolható az időtényező szerepe, ugyanis ha a túlfeszültség csak nagyon rövid ideig tart, esetleg nem tud akkora energiát leadni, ami kárt okozna.
A hibás kapcsolások, csatlakoztatások mellett túlfeszültség juthat egy berendezésre villámlás, a közelben lévő nagyobb teljesítményű elektromos berendezés ki- vagy bekapcsolásakor elektromágneses csatolás és indukció, vagy sztatikus feltöltés következtében is.
A „túlfeszültség” fogalma nem feltétlenül jelent „nagy” feszültséget; valószínű, hogy egy 1,5 V-ra tervezett készülék 9 V-ra kapcsolva tönkremegy (ami pedig önmagában nem nagy érték).
Túlfeszültség elleni védekezés
Magában foglalja a műszaki paraméterek bizonyos fokú ráhagyásos tervezését (a fenti példában 12 V helyett 24 V-on való működés bizonyos ideig), illetve külső eszközökkel a túlfeszültség elvezetését. Ez utóbbi esetben a túlfeszültségvédő vagy tönkremegy vagy más módon megszakítja az elektromos áram útját, és a normál üzem bizonyos idő eltelte után visszakapcsolható.
A háztartásban használatos eszközök túlnyomó része nem rendelkezik túlfeszültség elleni védelemmel (csak ráhagyásos tervezéssel), ezért az értékesebb berendezések védelméről külső eszközzel kell gondoskodni (ez általában egy szünetmentes áramforrás).
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.