A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ha egy generátort a villamos hálózatra akarunk kapcsolni, ennek feltétele, hogy a gép és a hálózat minden paramétere megegyezzen. Váltakozó áramú hálózat esetén ennek létrehozása a szinkronizálás, és bekövetkezte a szinkron állapot.
Sziget üzemű szinkron gép indítása
Ha egy szinkrongépünk arra van hivatva, hogy valamilyen fogyasztót generátorként egymaga tápláljon, akkor nincs szükség szinkronizálásra. Üzembe helyezése előtt (meggyőződve a gép kifogástalan üzemképességéről) a gép kapcsait rákapcsoljuk a fogyasztó áramkörre. A hajtógépet elindítva névleges fordulatszámig gyorsítjuk a gépcsoportot, és fokozatosan fölgerjesztjük a generátort (mint mondani szokás: „rágerjesztünk a hálózatra”), természetesen kellő óvatossággal, hogy a hálózati hibák esetén a rövidre zárás ne okozzon bajt; ha pedig nincs ilyen hiba, a hirtelen terhelés a gép tengelyét ne vegye lökéssel igénybe.
Háromfázisú gép szinkronozása
Ha szinkrongépünket feszültség alatt lévő hálózatra akarjuk kapcsolni, azt csak akkor tehetjük meg, mikor gépünk indukált feszültsége tartósan egyenlő a hálózati kapocsfeszültséggel. Ezt az állapotot, az úgynevezett szinkronizmust, szinkronozással érjük el. Szinkronizmusban a bekapcsolás előtt a gép, és a hálózat feszültsége egyenlő kell, hogy legyen. A két feszültség frekvenciája, és minden pillanatnyi értéke kell, hogy egyezzék; háromfázisú gép feszültségeinek fázissorrendje is azonos kell legyen. Ha úgy kapcsoljuk a generátort a hálózatra, hogy a szinkronizmus nem áll fenn, a hálózat berántja a generátort a szinkron állapotra, ami a gép tönkremenését okozhatja, akár a gép tengelyét is eltörheti, amennyiben a védelmek működése nem elegendően gyors. A szinkron állapot meglétéről többféle módon is meggyőződhetünk. A szinkron állapot feltételei:
- Tartósan egyezzen meg a frekvencia,
- egyezzen meg a feszültség,
- egyezzen meg a fázissorrend (vagyis a hálózat és a gép feszültségvektora egy irányba forogjon),
- a feszültségek egymással fázisban legyenek.
Sötétre kapcsolás
A gépet előkészítjük, gerjesztéséről, és hajtásáról gondoskodunk, kapcsolóját azonban nyitva hagyjuk, és a nyitott kapcsok mellé lámpát, vagy voltmérőt kapcsolunk. A lámpák, vagy voltmérők ellenállása egyezzen meg! Álló generátor mellett a hálózati kapocsfeszültség a lámpákon (voltmérőkön), és a gép armatúra tekercsén keresztül zárt áramkörre talál, a lámpák gyengén égnek, a voltmérők kis kitérést mutatnak. Ha a gépünket elindítjuk, armatúrájában indukált feszültség támad, és ez a lámpákon, illetve voltmérőkön ráül a hálózati feszültségre. a kétféle (hálózati és gépi) feszültség frekvenciája, és effektív értéke általában nem lesz azonos, ezért eredőjük lebegő feszültség. A lámpákon mindig a pillanatnyi, előjelhelyes eredőjük jelenik meg, így a lámpa a különbségi frekvencián lobog. Ha bekövetkezik a hálózat, és a gép szinkronizmusa, vagyis ha frekvenciájuk azonos, és a feszültségek tartósan azonos nagyságúak, és irányúak a lámpák tartósan elalszanak. Közepes-, és nagyobb feszültségű hálózatoknál szinkronozó lámpákat nem használhatunk, ott feszültségváltókat használunk, és ezek szekunder körébe kötjük a lámpákat.
Világosra kapcsolás
Egyfázisú gépeknél elterjedt még a világosra kapcsolás. Ekkor a lámpák teljes izzása jelzi a szinkronizmust. ez a kapcsolás nem használható többfázisú gépeknél, mert ott a tartós izzás bekövetkezik akkor is, ha csak a feszültség, a frekvencia és fázissorrend azonos, de a feszültségek között lényeges (pl. 90˚) a fáziseltolás.
A lámpák vegyes kapcsolása
Háromfázisú gépek szinkronozására igen elterjedt a lámpák vegyes kapcsolása. Ebben 1 lámpa sötétre, 2 világosra van kapcsolva. Szinkronizmusban a sötétre kapcsolt lámpa tartósan kialszik, míg a két világosra kapcsolt lámpa tartósan világít. Ha a lámpák sorrendje megegyezik a hálózat fázissorrendjével, és a lámpákat egy szabályos hatszög csúcsainál, vagy egy kör mentén az óramutató járása szerinti sorrendben helyezzük el, és a lámpák számát megsokszorozzuk. Helyes kapcsolás esetén az egyik (sötétre kapcsolt) lámpa sem világít, míg a világosra kapcsolt lámpák világítanak. Az óramutató járásával szemben forog a jelenség, ha a gép lassabban forog a kelleténél, a lámpák sorrendjével azonos irányban forog a jelenség, ha a gép gyorsabban forog a kelleténél. Ha több mint két lámpa (valamennyi lámpa) periodikusan egyszerre elalszik, és felgyúl, a gép forgási értelme, nem felel meg a hálózati fázissorrendnek. Értelemszerűen a lámpák helyett használhatunk kielőtétezett LED diódákat is. Ilyenkor minden LED diódát megduplázva antiparalel kapcsolunk, és így nincs szükség egyenirányításra. A LED diódák bekötése olyan, hogy sorrendben minden három LED diódából az első sötétre, a másik kettő világosra van kapcsolva. A 12 LED diódából 4 sötét, és 8 világít. Az eltérés hatására a sötét lámpa világítani kezd, míg a mellette lévő (az eltérésnek megfelelő irányú) LED kialszik, így mintegy „forog” valamilyen irányba. A szinkronozó lámpák mellett szokás még voltmérők („nullavoltmérők”) és szinkronoszkópok használata is. A két frekvencia ellenőrzésére általában dupla frekvenciamérőt építenek be.
Szinkronizálás kapcsolótáblába építhető szinkronizáló egységgel
A műszerbe beépített feszültségmérő van, mely mutatja a generátor feszültségét. A beépített mutatós frekvenciamérő pedig a generátor frekvenciáját. A frekvenciamérő skálája nem DIN szerinti, így pontosabb leolvasást tesz lehetővé. (Felbontása 0,2 Hz) A szinkronoszkóp helyett van beépítve a 12 LED-ből álló egység. Ezen túlmenően egy nulla voltmérő is be van építve, mely duplán túlterhelhető, beállítása pedig olyan, hogy a nulla környéki kitérések legyenek a lehető legnagyobbak. Ez mutatja a két hálózat feszültségének különbségét. A generátor gerjesztésekor azonnal látható a generátor feszültsége és frekvenciája. Ez segíti a generátor felgerjesztését. Normál körülmények között nincsen szinkron állapot. Ekkor a LED-ek a fentebb leírtak szerint „forognak”, míg a nulla voltmérő a különbségi frekvenciának megfelelően „lebeg”. Célszerűen a feszültséget, és a frekvenciát be kell állítani a generátoron. Megközelítve a szinkron állapotot a LED-ek forgása lelassul, és a nulla voltmérő egyre kisebb kilengéseket végez a nulla eltéréshez képest. Elérve a szinkron állapotot a LED-ek forgása leáll, és a nulla voltmérő kilengései megszűnnek. Ekkor a generátort rá lehet kapcsolni a hálózatra.
Források
- Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. (Műszaki könyvkiadó. 1962)
- Tamás László: Analóg műszerek. (Jegyzet. Ganz Műszer ZRt. 2006)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Órajel
Óriás mágneses ellenállás
Összeadó (elektronika)
Üvegtörés-érzékelő
555-ös időzítő IC
Abszorpciós hullámmérő
Aktív ciklusidő
Aktív szűrő
Alkalmazásspecifikus integrált áramkör
Alkalmazásspecifikus standard termék
Amplitúdódiszkriminátor
Anód
Analóg-digitális átalakító
Analógia
Analóg elektromechanikus műszerek
Analóg műszerek közös szerkezeti elemei
Antennapolarizáció
Aránydetektor
Arduinome
ATmega328
ATmega88
Atmel AVR
Automatikus erősítésszabályozás
Automatikus frekvenciaszabályozás
Automatikus optikai vizsgálat
Bifiláris tekercs
Bionika
Bitszelet technika
Bode-diagram
CB-rádió
Dekatron
Demodulátor
Diódás demodulátor
Dielektromos abszorpció
Digital signage
Egyenáramú teljesítmény mérése
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Egylapkás rendszer
Elektródaszárító
Elektromos penetrációs görbe
Elektronika
Elemméretek listája
Elhangolt rezgőkörös demodulátor
Ellenállás–tranzisztor logika
Ellenütemű demodulátor
Erősítés
Erősítő
Erősítő áramkör
Fényorgona
Földelés
Fantomtáp
Felületszerelési technológia
Flip-flop (elektronika)
Flipflop (elektronika)
Fotoellenállás
Fotolitográfia
Glimmlámpa
GPS-vezérelt oszcillátor
Gyengeáram
Háromfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Hővezető lap
Hall-effektus
HP200A
HP200CD
Hullámvezető
IPS panel
Jósági tényező
Jitter
Közös módusú elnyomás
Kapacitás-feszültség mérés
Kapcsoló
Kapcsolóüzemű tápegység
Kaszkádgyorsító
Kibocsátókapcsolt logika
Kirchhoff-törvények
Koronakisülés
Kristálykályha
Kristályoszcillátor
Kvantálási zaj
Kvantálás (jelfeldolgozás)
Lítiumion-akkumulátor
Lokátor
Műveleti erősítő
Maradékfeszültség
Mechatronika
MEMS
Mikrochip (állatmegjelölés)
Mikroelektronika
Mikromat építőkészlet
Négypólusok
Negatív ellenállás
Nikkel-metál-hidrid akkumulátor
No Instruction Set Computing
Nyitásérzékelő
OLED-televízió
Oszcillátor
Package on package
PMR-rádió
PMR rádió
Programozható logikai mátrix
Rádió-vevőkészülék
Rövidre zárás
RAM
RC oszcillátorok
Rezgőkör
ROM
Sörétzaj
SAE800
SDR (Software-defined radio)
Shift regiszter
Sinc-szűrő
SINPO
SLAR
Sugárzott teljesítmény
Szabályozás
Szaggató
Szekvenciális logika
Szent Elmo tüze
Szerelőlap
Szerkesztő:Pegy22/Alkalmi
SZESAT
Szilárdtest relé
Szimmetrikus audiovonal
Szinkronizálás (elektrotechnika)
Tápvonal
Távirányító
Távközlési Kutató Intézet
Túlfeszültség
Tekercselt huzalkötés
Teljesítményelektronika
Tranzisztor–tranzisztor logika
Tranzisztoros demodulátor
Tranzisztoros rádió
Ultrakapacitás
V-chip
Varázsszem
Versenyhelyzet
Villamosmérnök
Volksempfänger
Walkman
Ward Leonard-rendszer
Wien-hidas oszcillátor
Zener-effektus
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.