Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk a számítástechnikai jelentésről szól. Hasonló címmel lásd még: Szó (egyértelműsítő lap).

A számítógép teljesítményének szempontjából igen jelentős, hogy egy működési lépés során egyszerre hány bit információt képes feldolgozni. Az ezt megadó szám a gép szóhossza.

Azt a szóhosszt, amellyel a processzor dolgozik, belső szóhossznak nevezzük.

Egy processzor ebből a szempontból lehet például:

•  8 bites processzor = 1 byte szóhossz
• 16 bites processzor = 2 byte szóhossz
• 32 bites = 4 byte szóhossz
• 48 bites = 6 byte szóhossz
• 64 bites = 8 byte szóhossz

A legrégebbi számítógépek processzorai 1-2 byte szóhosszal működtek. Egyszerűbb automaták vezérléséhez vagy olcsóbb számítógépeknél még manapság is elterjedt a 32-48 bites processzor beépítése, azaz a 4-6 byte-os belső szóhossz. A modernebb processzorok azonban minimum 64 bitesek.

A belső szóhossz mellett jellemző a sínrendszer által egyszerre továbbítható információmennyiség. Beszélhetünk:

• az adatsín bitszélességéről;
• a címsín bitszélességéről.

E két szóhossz általában 20 bit körül van.