Az integrálszámítás tágabb értelemben a matematika analízis nevű ágának a része, újabb és szűkebb értelemben azonban csak a primitív függvények meghatározásának módszertanát és technikáit értjük alatta. Eredeti tárgykörét a 20. században jelentős eredményekkel gazdagított mérték- és integrálelmélet fogadta magába.

A matematikában az integrál fogalma alatt általában a valós függvénytan kalkulusán belül oktatott, Riemann-féle integrál fogalmát értjük, és az integrálszámítás szűkebb értelemben vett célja valós függvények primitív függvényeinek meghatározása, és ezek alkalmazása különféle (például geometriai és statikai) problémák megoldásában.

Alapintegrálok

Alapintegráloknak nevezzük az elemi valós függvények differenciálási szabályainak megfordításából adódó primitív függvényeket.

${\displaystyle \int x^{n}\,dx}$	${\displaystyle ={\frac {x^{n+1}}{n+1}}+c}$	${\displaystyle (x\in \mathbb {R} ,n\in \mathbb {N} )}$	${\displaystyle \int x^{\alpha }\,dx}$	${\displaystyle ={\frac {x^{\alpha +1}}{\alpha +1}}+c}$	${\displaystyle (x\in \mathbb {R} ^{+},-1\neq \alpha \in \mathbb {R} )}$
${\displaystyle \int {\frac {1}{x}}\,dx}$	${\displaystyle =\,\ln |x|+c}$	${\displaystyle (0\neq x\in \mathbb {R} )}$	${\displaystyle \int e^{x}\,dx}$	${\displaystyle =\,e^{x}+c}$	${\displaystyle (x\in \mathbb {R} )}$
${\displaystyle \int a^{x}\,dx}$	${\displaystyle ={\frac {a^{x}}{\ln a}}+c}$	${\displaystyle (x\in \mathbb {R} ,1\neq a\in \mathbb {R} ^{+})}$	${\displaystyle \int \sin x\,dx}$	${\displaystyle =-\cos x\,+c}$	${\displaystyle (x\in \mathbb {R} )}$
${\displaystyle \int \cos x\,dx}$	${\displaystyle =\sin x\,+c}$	${\displaystyle (x\in \mathbb {R} )}$	${\displaystyle \int {\frac {1}{\sin ^{2}x}}\,dx}$	${\displaystyle =-\mathrm {ctg} \,x\,+c}$	${\displaystyle (k\pi \neq x\in \mathbb {R} ,k\in \mathbb {Z} )}$
${\displaystyle \int {\frac {1}{\cos ^{2}x}}\,dx}$	${\displaystyle =\mathrm {tg} \,x\,+c}$	${\displaystyle ({\frac {k\pi }{2}}\neq x\in \mathbb {R} ,k\in \mathbb {Z} )}$	${\displaystyle \int \mathrm {sh} \,x\,dx}$	${\displaystyle =\mathrm {ch} \,x\,+c}$	${\displaystyle (x\in \mathbb {R} )}$
${\displaystyle \int \mathrm {ch} \,x\,dx}$	$$Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Riemann-integrálás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.  Source: Riemann-integrálás Navigáció: Villamosságtan > Elektromos ellenállás Elektronika Elektrotechnika Hídkapcsolások Villamosságtan Kapcsolódó kifejezések: Áramgenerátor Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás Illeszkedési mátrix Impedancia Indukciós műszer Körmátrix Közös módusú elnyomás Kalciumfény Kif hálózat Lágyvas Látszólagos ellenállás Lineáris üzemű tápegység Műveleti erősítő Manganin Meddő ellenállás Meddő teljesítmény mérése Millman-tétel Norton-tétel Ohm törvénye Piezoelektromosság Piroelektromosság Potenciométer Replusz Rezgőkör Seebeck-effektus Szuperpozíció (elektronika) Thévenin-tétel Váltakozó áram Váltakozó áram mérése Villamosságtan Villamos fogyasztásmérő Wien-hidas oszcillátor Zener-effektus A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Electronica.hu © 2024. All rights reserved.