A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Pethő Sándor | |
 | |
| Született | 1885. március 1.[1][2] Pásztori |
| Elhunyt | 1940. augusztus 25. (55 évesen)[1][2] Balatonfüred |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Székely Lujza (1926–1940) |
| Gyermekei | Pethő Tibor |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | baleset |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-1-59) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pethő Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
a róla elnevezett VI. kerületi utcában.
Pethő Sándor (Pásztori, 1885. március 1.[3] – Balatonfüred, 1940. augusztus 25.)[4][5] magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője.
Életpályája
Pethő György gazda és Cséry Mária fiaként született. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909-től 1918-ig a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium történelemtanára volt, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. 1912-ben szerkesztette az Élet című folyóiratot. 1918-ban egyik alapító tagja volt a Magyar Területvédő Ligának. A Magyarság című napilapnak előbb munkatársa, majd 1934-1938 között főszerkesztője volt. 1938-ban Hegedüs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely a hitleri nemzetiszocialista és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben jelentékeny szerepet játszott. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs című politikai hetilapjában. Tanulmányaiban legitimista felfogásának megfelelően gyakran konzervatív, de németellenes álláspontot foglalt el. Később megvált a Magyar Nemzettől is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[6]
1940 nyarán autóbaleset áldozata lett a balatonfüredi Mussolini téren, nyaki gerinctörést szenvedett.
Első hitvese Tanács Margit volt, akit 1910. augusztus 18-án Kolozsvárott vett nőül, s ebből a házasságából született két gyermeke: Tibor és Mária. Második felesége Székely Lujza színésznő volt.[7]
Művei
- A római szent birodalom bomlásának okai és körülményei; Pannónia Ny., Győr, 1907
- Politikai arcképek. Az új Magyarország vezéregyéniségei; Élet Ny., Budapest, 1911
- Sorsok; Szt. István Társulat, Budapest, 1914
- A szabadságharc eszméi (Budapest, 1916, 1934)
- A szárazföldi háború mérlege. Függelékül a magyar és osztrák erőviszonyok mérlege; Táltos, Budapest, 1917
- Magyarország és az Entente-hatalmak 1848-1849-ben (Budapest, 1919)
- Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története; földrajzi rész Fodor Ferenc; Enciklopédia, Budapest, 1925
- Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára; Enciklopédia, Budapest, 1926
- "Viharos emberöltő". Hét portrait; Stádium, Budapest, 1929
- Görgey Artúr (Budapest, 1930)
- A magyar Capitoliumon. A magyar királyeszme a Duna völgyében; Gellért Kiadóvállalat, Budapest, 1932
- A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig (Asztalos Miklóssal, Budapest, 1933)
- A magunk útján (Budapest, 1937)
- Csillagos órák. 41 vezércikk; Globus, Budapest, 1939
- Egy kis nép nagy gondjai. Válogatott publicisztikai írások; Magvető, Budapest, 1985
- A szabadságharc eszméi; sajtó alá rend., tan. Závodszky Géza; Holnap, Budapest, 2000
- A magyar Capitoliumon. Pethő Sándor válogatott publicisztikája; vál., sajtó alá rend., tan., jegyz. Závodszky Géza; Akadémiai, Budapest, 2005
- Görgey Artúr; a hadműveletek leírása Julier Ferenc; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006 (Studia militaria Hungarica)
- Műveinek katalógusa a SZTE Egyetemi Könyvtár állományából
Emlékezete
- Budapest VI. kerületében utcát neveztek el róla, ahol emléktáblája is található.
- Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található (34-1-59).
- 1992 óta évente átadják a Hemingway Alapítvány által alapított Pethő Sándor-díjat.
További információk
- Závodszky Géza: Závodszky Géza: A kolozsvári alma matertől a Magyar Nemzet rostrumáig. Pethő Sándor (1885–1940); Kronosz–MTT, Pécs–Bp., 2019 (Sziluett)[8]
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12146.htm, Pethő Sándor, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Születési bejegyzése a szilsárkányi római katolikus keresztelési akv. 7/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a balatonfüredi állami halotti akv. 34/1940. folyószáma alatt.
- ↑ Gyászjelentése (1940). (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Székely Lujzával a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 862/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2019. november 16.)
Források
- Schöpflin Aladár: Pethő Sándor
- Pethő Sándor
- A magyar Capitoliumon – Pethő Sándor válogatott publicisztikája. Szerk. Závodszky Géza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.