28 kobalt ← nikkel → réz - ↑ Ni ↓ Pd 28 Ni Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	nikkel, Ni, 28
Latin megnevezés	niccolium
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	10, 4, d
Megjelenés	csillogó, fémes
Atomtömeg	58,6934(2)  g/mol
Elektronszerkezet	[Ar] 3d8 4s²
Elektronok héjanként	2, 8, 16, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	8,908 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	7,81 g/cm³
Olvadáspont	1728 K (1455 °C, 2651 °F)
Forráspont	3186 K (2913 °C, 5275 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	17,48 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	377,5 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 26,07 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1783 1950 2154 2410 2741 3184
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs szám	2, 3 (enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás	1,91 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 737,1 kJ/mol
	2.: 1753,0 kJ/mol
	3.: 3395 kJ/mol
Atomsugár	135 pm
Atomsugár (számított)	149 pm
Kovalens sugár	121 pm
Van der Waals-sugár	163 pm
Egyebek
Mágnesség	ferromágneses
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 69,3 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező	(300 K) 90,9 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 13,4 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(szobahőm.) 4900 m/s
Young-modulus	200 GPa
Nyírási modulus	76 GPa
Kompressziós modulus	180 GPa
Poisson-tényező	0,31
Mohs-keménység	4,0
Vickers-keménység	638 MPa
Brinell-keménység	700 HB
CAS-szám	7440-02-0
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A nikkel izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 56Ni mest. 6,075 d ε - 56Co γ 0,158, 0,811 - 58Ni 68,077% Ni stabil 30 neutronnal 59Ni mest. 76000 y ε - 59Co 60Ni 26,233% Ni stabil 32 neutronnal 61Ni 1,14% Ni stabil 33 neutronnal 62Ni 3,634% Ni stabil 34 neutronnal 63Ni mest. 100,1 y β- 0,0669 63Cu 64Ni 0,926% Ni stabil 36 neutronnal
Hivatkozások

A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany^[1]) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Átmenetifém. A 10. (VIII. B) csoport eleme. Vegyjele Ni, rendszáma 28. Fémes színű, szobahőmérsékleten szilárd fém. Érce, melyből előállítják (NiAs), vöröses színű, akárcsak a vörösréz érce, azzal a különbséggel, hogy a nikkelérc hevítése közben kellemetlen szagú arzéngáz keletkezik.

Története

A nikkelt már Kr. e. 3400-ban is használták, igaz nem tudatosan. A mai Szíria területén talált bronztárgyak tartalmaztak legfeljebb 2%-ban nikkelt, amely az előállításkor felhasznált réz- illetve cinkércből került bele. Kínai írások bizonyítják, hogy Kr. e. 1700 és 1400 között Ázsia területén használták a „fehér rezet” (újezüstöt), amely 5–30%-ig tartalmazott nikkelt.

Hivatalosan 1751-ben Axel Fredrik Cronstedt ismerte fel és mutatta ki. Ő úgy nevezte, hogy az 1754-es nikkelfém, ami a svéd kopparnickel (réznikkel) szóból ered, ami pedig a mai német–cseh határon található Cseh–Szász érchegységből származó nikkelérc nevéből származik: Rotnickelkies, azaz vöröskoboldkő. Az érchegységben lakók hívták így, ugyanis látszólag úgy nézett ki mint a vörösréz érce, csakhogy nem lehetett belőle vörösrezet kinyerni, és azt gondolták, hogy a hegy szelleme, „Nickeln” elvarázsolta. Hasonló etimológiai története van a kobaltnak is.

Tiszta nikkelből az első pénzérméket 1881-ben verték.

Tulajdonságai

A vascsoport eleme, közepes keménységű, közepes olvadáspontú, jól alakítható, ezüstfehér fém.

Kristályszerkezete: Lapközepes köbös rácsban kristályosodik.^[2]

Nincsenek allotrop módosulatai. Ez kiváló alakváltozó képességet eredményez.

Magas az olvadáspontja valamint elektromos ellenállása, ezért elektromos fűtőelemek anyagaként használják.

Ferromágneses, ötvözetei is mágneses tulajdonságúak.

Felületén nikkel-oxid (NiO) réteg alakul ki, ez megvédi a további oxidálódás ellen.

2Ni + O₂ → 2NiO

Vegyületeiben a nikkel II, III, és ritkán IV vegyértékű. A vízmentes nikkel(II) sók többnyire sárga színűek, a hidratált nikkel(II)-klorid (NiCl₂·6H₂O), valamint a hidratált nikkel(II)-szulfát (NiSO₄·7H₂O) zöld.

Sósavból és híg salétromsavból hidrogént, töményebb salétromsavból nitrózus gázokat fejleszt, a tömény oxidáló savak (pl. a tömény salétromsav^[3]) passziválják. Kénsavval hidrogéngáz-fejlődés közben reagál, és hidratált nikkel(II)-szulfát keletkezik. Lúgokban nem oldódik.

Vegyületei

A nikkel vegyületeiben többnyire +2 oxidációs számú. A legtöbb vegyület zöld színű, de a vízmentes nikkelsók sárgák.^[4]

A nikkel sói általában vízben jól oldódnak. Kloridjának, nitrátjának és szulfátjának vizes oldatából kimutatható a nikkel, ugyanis a Ni²⁺ ion nátrium-hidroxiddal, ammónium-hidroxid-oldattal, nátrium-szulfid-oldattal, illetve dimetil-glioxim-oldattal csapadékot képez.^[5]

• NaOH oldattal:

${\displaystyle \mathrm {Ni^{2+}+2\ OH^{-}\rightarrow Ni\left(OH\right)_{2}} }$ (zöld színű csapadék)

• ammóniával:

${\displaystyle \mathrm {Ni^{2+}+2\ NH_{3}+2\ H_{2}O\rightarrow Ni\left(OH\right)_{2}+2\ NH_{4}^{+}} }$ (zöld színű csapadék, ammónia feleslegében feloldódik)

${\displaystyle \mathrm {Ni\left(OH\right)_{2}+6\ NH_{3}\rightarrow ^{2+}} }$

• Na₂S oldattal:

${\displaystyle \mathrm {Ni^{2+}+S^{2-}\rightarrow NiS} }$ (fekete csapadék)

• dimetil-glioxim-oldattal málnavörös színű nikkel(II)-dimetil-glioxim csapadék válik le:

${\displaystyle \mathrm{N}{\mathrm{i}}^{2+}+{(\mathrm{C}{\mathrm{H}}_3\mathrm{C}\mathrm{N}\mathrm{O}}_{}}$Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nikkel
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

---