A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Németh Imre | |
Született | 1893. június 12. Kőszeg |
Elhunyt | 1970. június 13. (77 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939) |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (1912–1914) |
Sírhelye | Farkasréti temető (10/1-1-303)[2][3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Németh Imre József György[4] (Kőszeg, 1893. június 12. – Budapest, 1970. június 13.[5]) magyar újságíró, író, politikus, országgyűlési képviselő.
Életpályája
1912–1914 között a József Műegyetemen jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1914-ben katonának állt az első világháborúban. 1918-ban tartalékos főhadnagyként szerelt le. 1921–1922 között a Magyar Kurír és a Budapesti Hírlap szerkesztője volt. 1922–1926 között a Szózat, 1928–1932 között az Előőrs, 1932–1939 között a Szabadság napilapok munatársa volt. 1926–1927 között a Magyar Országos Tudósító munkatársa és rovatvezetője, 1927–1938 között felelős szerkesztője volt. 1934–1935 között a Válasz című folyóirat felelős szerkesztője, 1934–1938 között kiadója volt. 1936–1938 között az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) tisztségviselője és a Bartha Miklós Társaság elnöke volt. 1939–1941 között a Vállalkozók Lapja munkatársa, 1941–1944 között szerkesztője volt. 1945 után is folytatta újságírói munkásságát. 1945–1950 között a Szabad Szó, a Magyar Vasárnap, a Magyar Nemzet valamint az Élet és Tudomány munkatársa volt. 1951–1955 között a Tankönyvkiadó külső munkatársa, szerkesztője és segédlektora volt.
Politikai pályafutása
1935–1938 között a Nemzeti Egység Pártja programjával országgyűlési képviselő volt (Kőszeg). 1937-ben parlamenti beszédeiben és írásaiban fellépett a földreformért és üdvözölte a Márciusi Front megalakulását. Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett részt vett a Belgrádban megrendezett Balkán Konferencián, amelyen a kelet-közép-európai kis országok összefogásáról tárgyaltak. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt tagja volt.
Magánélete
Szülei Németh Imre takarékpénztári könyvelő és Waisbecker Anna (1870-1914)[6] voltak. 1947-ben, Budapesten házasságot kötött Szabó Magdolnával.[7]Három fiuk született: Imre, Zoltán és Tibor.[5]
Sírja a Farkasréti temetőben található (10/1-1-303).[8]
Művei
- Őserdők mélyén (Magyar László regényes életrajza, Budapest, 1953)
- Az ősi szó nyomában (Reguly Antal regényes életrajza, Budapest, 1956)
- A Bíbor-tenger partján (Xantus János élete, Budapest, 1959, németül: 1963)
- Zsarnokok futára (regény, Budapest, 1966)
Emlékezete
1993-ban, születésének 100. évfordulóján, Kőszegen emléktáblát avattak tiszteletére.
Jegyzetek
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Kőszegi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 58/1893. folyószám. Familysearch.org
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1686/1970. folyószám alatt.
- ↑ A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum
- Országgyűlési almanach 1935-1940
- Kortárs magyar írók
- https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/magyar_politikai_lexikon_2.PDF
További információk
- Vígh Károly: Németh Imre (Élet és Irodalom, 1970. 25. sz.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989.
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
- Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.
- Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja 1932-1962. Budapest, Deák, 1996.
- Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, Európa, 1997.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. 463. o. ISBN 963-243-344-0
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.