Myanmar -

	Mianmari Szövetségi Köztársaság
	; IPA:
; Mianmar zászlaja	; Mianmar címere
	Nemzeti himnusz: Kaba Ma Kjei ;
Fővárosa	Nepjida
	é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′Koordináták: é. sz. 19° 45′, k. h. 96° 06′
Legnagyobb város	Jangon
Államforma	köztársaság
	Vezetők
Elnök (államfő)	Mjint Szve (ideiglenes)
Az Államigazgatási Tanács elnöke (kormányfő)	Min Aun Hlain
Az Államigazgatási Tanács elnökhelyettese (kormányfőhelyettes)	Szoe Vin
Hivatalos nyelv	burmai
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete; Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége; Kereskedelmi Világszervezet; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Nemzetközi Fejlesztési Társulás; Nemzetközi Pénzügyi Társaság; Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség; ASEAN Regional Forum; Ázsiai Fejlesztési Bank; BIMSTEC; Interpol; Vegyifegyver-tilalmi Szervezet; Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet; UNESCO; Egyetemes Postaegyesület; Nemzetközi Távközlési Egyesület; Meteorológiai Világszervezet; Egészségügyi Világszervezet; World Customs Organization;
	Népesség
Népszámlálás szerint	53 370 609 fő (2017)
Rangsorban	24
Becsült	55 200 000 fő (2022)
Rangsorban	24
Népsűrűség	83 fő/km²
GDP	2008.
Összes	13,704 milliárd dollár (71,14) ; PPP: 62,511 milliárd dollár
Egy főre jutó	233 dollár (162) ; PPP: 1063 dollár
HDI (2007.)	0,583 (132) – közepes
	Földrajzi adatok
Terület	676 578 km²
Rangsorban	40
Víz	3,06%
Időzóna	Mianmari idő (UTC+6:30)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	mianmari kjap (MMK)
Nemzetközi gépkocsijel	MYA
Hívószám	+95
Segélyhívó telefonszám	199; 191; 192;
Internet TLD	.mm
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug; AC power plugs and sockets: British and related types; Schuko; BS 1363;
Közlekedés iránya	jobb
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mianmari Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.
	a az Állami Béke és Fejlődés Tanácsának elnöke

Mianmar (hivatalos nevén: Mianmari Szövetségi Köztársaság, burmai nyelven: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban Burma) ország Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen. Határai nyugaton Banglades és India, északkeleten Kína, keleten Laosz, délkeleten Thaiföld, míg délen és délnyugaton az Andamán-tenger és a Bengáli-öböl.

Fővárosa az ország szívében Nepjida, legnagyobb városa pedig az Iravádi torkolata közelében Jangon (Yangon).^[4]

1962 óta de facto katonai fennhatóság alatt áll, amely időszakban csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány. A 2021 eleji puccs során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat, letartóztatta a demokratikusan megválasztott képviselőket, szükségállapotot hirdetett,^[5] amely tömegtüntetéseket váltott ki és amelyek leverése polgárháborúvá fajult.^[6]^[7]

Országneve

Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmáról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának.

Az amerikai kormányzat képviselője, Tony Fratto elnöki szóvivő a következő nyilatkozatot tette 2007. szeptember 27-én, az újabb összecsapások^[8] apropóján: „Szándékos, hogy a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát”. Ezt az álláspontot a külügyminisztérium is megerősítette.^[9]

Nevének kiejtése és átírása

Az ország nevének eredeti kiejtése mijanmar /ˈmjɑnˌmɑː/^[10]^[11] (megközelítőleg „Mjanmá”), amelyre a Keleti nevek magyar helyesírása a Mjanma alakot javasolja (382. o.), ezt azonban (feltehetőleg a latin betűs transzkripciók hatására) felülírta a Földrajzinév-bizottság döntése (1991. május 27.), mely szerint a rövid név Mianmar, a hosszú államnév pedig Mianmari Szövetségi Köztársaság.^[12]

Földrajz

Főbb települések
Az ország domborzata
Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)

Rangun

Mandalaj

Nepjida

Bago

Mawlamyaing

Pathein

Dawei

Sittwe

Monywa

Myitkyina

Bang.

Laosz

Iravádi

T h a i f ö l d

I n d i a

K í n a

San-fennsík

Bengáli-öböl

Andamán-
tenger

Thai-
öböl

Inle-
tó

P
e
g
u

A
r
a
k
a
n

Domborzati térkép

A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, India, Thaiföld és Kína között helyezkedik el, de határos még Bangladessel és Laosszal is. Délen az Andamán-tengerrel, délnyugaton a Bengáli-öböllel határos. Területe nagyjából akkora, mint Ukrajna és Magyarország területe együttvéve.

Domborzat

Területének jelentős része hegyekkel borított. Északon, északkeleten az Észak-burmai hegyvidék húzódik, amely a Kelet-tibeti hegyvidék folytatásának tekinthető. Nyugaton az Arakan-hegység (wd), amely magába foglalja a Csin- (wd), a Naga- és a Patkai-hegység (wd) vonulatát. Az ország középső részének keleti részén a San-magasföld és a Karen-hegység (wd), míg Mianmar és Thaiföld között a Központi-hegyvidékhez tartozó Dawna-hegység (wd) található. Ettől délre a két ország között a Tenasserim (wd) vonulata (thai: ทิวเขาตะนาวศรี) húzódik.

A központi részt az Iravádi-medence foglalja el, déli része termékeny síkság. A medence déli részének tengelyét keleten az É-D-i irányú 1000 m-nél alacsonyabb Pegu-hegység (wd) választja el a Szalven folyó völgyétől.

Legmagasabb pontja az ország északi csücskén található: Hkakabo Razi, 5881 m.

Vízrajz

A terület vízrajzi tengelye a Himalája gleccsereiben eredő, bővízű Iravádi (Irrawaddy), amely nagyjából É-D-i irányban szeli át az országot és 38 000 km²-es deltával ömlik az Indiai-óceánba. Legfontosabb mellékfolyója a Ny-Burmai hegyvidékből érkező Csindvin.^[13]

A Kelet-Tibeti hegyvidékről érkező Szalven meredek falú, mély szurdokvölggyel vágja át a Shan-fennsíkot és az Iravádi-deltától keletre, a Martabani-öbölbe ömlik.^[13]

A Mekong igen rövid szakaszon Mianmar és Laosz határán folyik.^[13]

Éghajlat

Burma a trópusi monszunövezethez tartozik. A trópusi monszunra jellemző az esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű. A páratartalom általában igen magas.

A délnyugati monszun esős időszaka (az Arakan-hegységben és Tenasserimben évente több mint 5000 mm csapadék hullik) május közepétől október közepéig, a hűvösebb, száraz időszak decembertől márciusig tart. Ezek között két rövid időtartamú forró átmeneti időszak van - április-májusban és október-novemberben. A Shan-fennsík nyugati peremén 2000 mm, a központi síkságon csak 400–1000 mm csapadék hullik évente.

A havi átlaghőmérséklet évszakonkénti eltérése Mandalajban nagyobb (áprilisban 32, januárban 20,5 °C), mint a tengerparthoz közeli Rangunban (áprilisban 30,5, januárban 25 °C)^[14]

Élővilág, természetvédelem

Az ország közel felét erdő borítja. Északi részén hegyvidéki esőerdők élnek, állományaikban őshonos a tea. A Bengál-öböl partvidékét és a Shan-fennsíkot babérfélék, örökzöld tölgyfajok, magnóliák és fenyők alkotta szubtrópusi esőerdők borítják. Az ország középpontja felé haladva monszunerdők nőnek. Az erdőállomány egy részét kiirtották, helyükre kaucsukfa- és olajpálma-ültetvényeket telepítettek.^[13]

Jelentős fája a tíkfa, mellette bambusz, mangrovepálma, kókuszpálma, vasfa, gumifa. Magasabb területeken a tölgy és fenyőfélék, valamint a rododendron fajok borítják a tájat.

Faunája gazdag. A tigris és a leopárd előfordul a dzsungelekben. Az északi részeken megtalálható az orrszarvú, szarvas, vad bölény, vaddisznó, és az elefánt, melyet sok munkában hasznosítanak. Kisebb emlősök a tapír, gibbon, többféle majom. 800-nál több jelentősebb madárfaj él a területen, köztük sok papagáj. A hüllők közül megtalálhatók krokodilok, kobrák, gekkók és teknősök.