A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A vállalkozások méret szerinti vagylagos csoportosítását az Európai Unió jogából a magyar jog is átvette 2004-től. E csoportosítás szerint beszélhetünk mikrovállalkozásokról, kisvállalkozásokról és középvállalkozásokról. Ezeket leegyszerűsítve gyakran kis- és középvállalkozásoknak (rövidítve KKV, angol rövidítéssel SME) nevezik. A csoportosítás külön választja azokat a cégeket, vállalkozásokat, amelyeknek alkalmazotti létszáma kisebb egy előre meghatározottnál, illetve árbevétele egy előre meghatározott szint alatt marad. A KKV-k manapság fontos szerepet töltenek be az egyes nemzeti gazdaságok szerkezetében, és sajátosságaikat és szükségleteiket tekintve eltérnek a nagyvállalatoktól és a multinacionális vállalatoktól.
Magyarországi helyzetük
Magyarországon 1982-ben vezettek be néhány kisvállalkozásnak nevezett gazdálkodó szervezeti formát.[1] 1990-ben ezt követte az egyéni vállalkozásról szóló törvény. Magyarországon a vállalkozás méretének meghatározása a kis-és középvállalkozásokról, illetve fejlődésük támogatásáról szóló- többször módosított - 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) szerint történik. A törvény meghatározza a mikro-, kis- és középvállalat (KKV), valamint a nagyvállalat fogalmát. A vállalkozások sokféle szempont alapján csoportosíthatóak. Ez azt jelenti, hogy vannak általános jellemzőik, mint például társasági forma, tevékenységi kör, méret.[2]
A magyar és az európai uniós besorolás szerint egy KKV lehet:
| KKV kategória | Foglalkoztatotti létszáma | Éves nettó árbevétele | vagy mérlegfőösszege |
|---|---|---|---|
| Közép | < 250 | ≤ 50 millió € | ≤ 43 millió € |
| Kis | < 50 | ≤ 10 millió € | ≤ 10 millió € |
| Mikro | < 10 | ≤ 2 millió € | ≤ 2 millió € |
A Kkvtv. alapján nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A KKV besorolás alkalmazása során figyelembe kell venni továbbá a törvény szerint kapcsolt és partner vállalkozásnak számító vállalkozások adatait is.
Leggyakrabban a méret szerinti csoportosítást használják, ahol a méretet a foglalkoztatottak száma, az árbevétel és a vagyon nagysága jellemezheti. A tevékenység jellege határozza meg, hogy a vállalkozás a termelő, a kereskedelmi, a bérbeadó szolgáltató, vagy a közvetítő szolgáltató üzleti modellt követi.[3] A kis- és középvállalkozások jogilag önálló termelő-, vagy szolgáltató egységek, tevékenységük során piacképes termékké vagy szolgáltatássá alakítják át a különböző erőforrásokat.[4]
Források
Jegyzetek
- ↑ Ilyen volt a gazdasági munkaközösség, a kisszövetkezet stb.
- ↑ Béza Dániel, Csapó Krisztián, Farkas Szilveszter, Filep Judit, Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen működő Részvénytársaság a Sanoma company.
- ↑ Vecsenyi János (2009): Kisvállalkozások indítása és működtetése. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (47-49)
- ↑ Dr. Kalmár Sándor, Dr. Alpár György, Dr. Keszi Andrea, Ábrahám-Bajsz Brigitta, Szabó Gábor (2006): Képzési programok bővíthetősége mikro vállalkozásoknak. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.