Magyar Tudományos Művek Tára -

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) egy sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázis Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata alapján 2009. július 1-jével kezdte meg működését a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott MTMT. A sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény mérése. Működését a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontja alapozza meg.

Tudományos publikáció

A kutatási eredmények közlésének egyik formája a tudományos publikáció. A tudományos publikáció nyilvánosságra hozott szakmai közösség közreműködésével közzétett új információkat, eredményeket tartalmazó közlemény, vagy újszerű szemlélettel a korábbi tudást feldolgozó, összefoglaló, értékelő, bemutató mű. A tudományos információt közlő kiadvány nyilvános abban az értelemben, hogy a nemzetközi tudományos közösség számára hozzáférhető és ellenőrzött, tehát a tudomány maga alakította szűrőjén keresztül jutott információból származó tudást tartalmaz.^[1]

Az MTMT gyökerei

A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban vette használatba a Köztestületi Publikációs Adattárat (KPA), ami az MTMT elődjének tekinthető. Az MTA egyéni értékeléséhez (doktori cím, MTA tagválasztás) vezette be a formalizált adatszolgáltatást. Akkoriban az egyetlen elektronikus bibliometriai adatforrás a CD-n elérhető Science Citation Index (SCI) és weben is elérhetővé vált változata, a Web of Science (WoS) volt. További közkeletű forrás a CiteSeer volt, az interneten szüretelő automata és mesterséges intelligencia alapú adatfelismerő, mely a webre kitett teljes szövegű cikkek adatait szedte össze hihetetlen teljesítményekkel – képes volt szkennelt oldalak alapján szerzőket, közleménycímeket és adatokat adatbázisba gyűjteni. Ezt szorította ki később 2004-től a Google Scholar, amely ma már folyamatosan gyűjti a weben található adatokat. Az adatok minőségét azonban nehéz volt szavatolni. Akárhogy is történt a keresés és letöltés, ez nehezen volt reprodukálható, utólag nemigen volt ellenőrizhető, és az eredmény nem is volt egyszerűen összevethető a Köztestületi Publikációs Adattár tartalmával. A KPA-ba bevitel sok munkát jelentett, és a lényegében ellenőrizetlen adatbevitel hitelessége sok kételyt támasztott.^[2]

Az MTMT alapító intézményei

Az öt alapító intézmény a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és az Országos Doktori Tanács (ODT). Az alapítók példáját követve a hazai egyetemek többsége, főiskolák és egészségügyi intézmények is csatlakoztak az MTMT-hez. A folyamatosan bővülő adatbázis lehetővé teszi, hogy egységes szerkezetben legyenek elérhetők a tudományos intézmények összesített, illetve a tudományos kutatók egyéni közleményei és idéző közleményei, megkönnyítve a pályázatok benyújtását és a kutatási teljesítmény értékelését.^[3]

Az MTMT-ben részt vevő intézmények

Alapító intézmények

Társintézmények

A közös rendszerből származó előnyök

Országosan egységes rendszerben vehet részt az intézmény;
Fejlesztése és üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint a helyi fejlesztés és működtetés;
Van kipróbált előzménye, a KPA, amit sok kutató ismer, használták az ODT, az OTKA, az MTA igényeinek megfelelően;
Az adatok sok célra felhasználhatók;
Alkalmas belső igények kielégítésére (habilitáció, belső pályázatok, doktori képzés, statisztika, vezetői információs rendszer (VIR, AVIR) egyes adattípusaihoz;
A külső minőségbiztosítás beépül a rendszerbe;
Széles szakértői bázison működik, képzési lehetőséget biztosít;
Nagyobb szervezetek adatigényeivel kompatibilis;
Non-profit szervezet működteti.^[4]

Miért jó a kutatóknak?

Személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű;
Kis munkaigénnyel karbantartható;
Segíti pályázatok és jelentések készítését;
Széles körben ismert formátum;
Személyes honlapra beilleszthető;
MTA, ODT, MAB, OTKA elfogadja, preferálja.^[4]

Az MTMT elsősorban maguknak a szerzőknek fontos, de tájékoztatást ad a tudományos közvélemény számára is, és nagy segítséget nyújt a szerzőt minősítő bírálók, előterjesztők és bizottságok részére.^[5]

Miért jó a könyvtáraknak, könyvtárosoknak?

Kiegészítő könyvtári funkciókat nyújt (folyóiratcikk nyilvántartás, idézetek nyilvántartása);
Egységes folyóirat publikációs és idézési nyilvántartás;
Ügyfélszolgálat (probléma megoldás, szoftverhasználati segítség).^[6]

Mi a könyvtár szerepe?

A legtöbb intézmény az MTMT-vel kapcsolatos szervezési feladatokat a könyvtárra bízza, az MTMT bizottságaiban is könyvtárosok és könyvtár-informatikusok vannak többségben. Néhol az MTMT szervezésével külön személy foglalkozik a vezetőség tudományos ügyekben illetékes tagjának felügyeletével, helyenként a pályázati iroda részvételével. A tudományos irodalom kezelése a könyvtártudomány sajátos területe. Az MTMT működése a tudományos szakkönyvtárosok és a szakosodott informatikusok tevékenységére alapozódik, a szerzők adatszolgáltatását ők teszik a hitelességre törekvő adattár részévé.^[7]

Feladatuk:

adatrendezés: bevitel szervezése (igény szerint visszamenőlegesen), végzése, adatkorrekció, osztályozás, ellenőrzés, hitelesítés, feltárás, alternatív cím, szöveg biztosítása;
oktatás: intézményi segítségnyújtás.

Az együttműködés jogi alapja és szervezeti kerete

Az MTMT működéséről az 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról és a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról rendelkezik, és az MTA elnökének 10/2021 (II. 24.) határozata szabályozza. Az MTMT irányító testületei a Tudományos Tanács és a Koordinációs Testület. Az MTMT-t az MTA Könyvtár és Információs Központ végzi.

Az MTMT szolgáltatásai

Modern informatikai eszközökkel hiteles tudományos teljesítmény-nyilvántartást biztosít, és bemutatja az eredményeket, magyar és részben angol nyelven.
Nyilvános, hiteles, átvehető és hivatkozható publikációs listákat ad. Ezek felhasználhatók az intézményi akkreditációban, a doktori iskolákkal kapcsolatos követelmények teljesítése során, MTA-, OTKA- és NKTH-pályázatoknál.
Segíti az akadémikus tagajánlásokat, az MTA-doktori pályázatok beadását és azok értékelését.
Bibliográfiai adatok révén átmenetet biztosít a teljes szövegű közleménytárhoz (repozitórium).
Az adatot szolgáltató intézmények tudományos teljesítményéről összesített képet ad. Ez felhasználható az adott intézmények önértékeléséhez és/vagy külső értékeléséhez.
A rendszer automatikus adatfeltöltést és megfelelő előkészítéssel adatkonverziót is végez, meglévő adattárakból és könyvtári rendszerekből.
A szolgáltatások korszerűsítésén az MTA KIK MTMT Osztály a források figyelembe vételével folyamatosan dolgozik.^[6]

Jegyzetek

↑ Vinkler, 1998. 338–339. o.
↑ Kollár, 2010. 685. o.
↑ A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
↑ ^a ^b A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
↑ Kollár–Kurutzné Kovács, 2011. 79. o.
↑ ^a ^b A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
↑ Holl–Makara, 2011.

Források

Holl András – Makara Gábor: A Magyar Tudományos Művek Tára. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43. Vándorgyűlése, 2011. július 15.
Kollár István: Álom vagy valóság: Egy (fél)automatikusan működő bibliográfiai adatbázis felé. Magyar Tudomány, 2010. 6. sz. 684–693. o.
Kollár István – Kurutzné Kovács Márta: Kutatási teljesítmények értékelésének támogatása a Magyar Tudományos Művek Tára segítségével. Magyar Tudomány, 2011. 1. sz. 79–89. o.
Rózsa Dávid: Szakkönyvtár a holnap határán. KSH Könyvtár, Budapest, 2018. 77. o.
Vinkler Péter: Miért szükséges az Akadémiai Publikációs Adatbázis? Magyar Tudomány, 1998. 3. sz. 338–342. o.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Magyar elektronikus könyvtárak listája

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Tudományos_Művek_Tára
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Vinkler, 1998. 338–339. o.

[2] Kollár, 2010. 685. o.

[3] A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja

[ReferenceA-4] A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja

[5] Kollár–Kurutzné Kovács, 2011. 79. o.

[ReferenceB-6] A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja

[7] Holl–Makara, 2011.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]