A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A mérőeszköz vagy mérőműszer egy anyag vagy természeti jelenség adott tulajdonságának mérésére, vagyis egy jellemző mennyiségének meghatározásához készített eszköz. A pontosság és precizitás érdekében különleges követelményeknek kell megfelelnie.
Műszerek osztályozása
- Kijelzés módja szerint:
- Analóg
- Mértékek: Az adott mennyiség referenciamennyiségével való összehasonlítást teszi lehetővé, gyakran készletben kapható.
- Mérőműszer, ahol az érték vagy mérőszám egy intervallum vagy skála segítségével leolvasható. Analóg elektromechanikus műszerek
- Digitális műszer, ahol a kijelző számjegyekkel a kvantumérték egész számú többszörösét mutatja - a mérendő mennyiséggel arányosan. Az analóg mennyiségeket a mérőmű időtartam- vagy frekvencia- és feszültségmérésre vezeti vissza. Az itt előállított bináris mennyiséget a kijelző decimális formában mutatja.[1]
- Analóg
- Működtető energia szerint
- Hideg, vagyis a mért jelenségből nyerik a működési energiát
- Aktív, vagyis saját energiaforrással rendelkezik.
- Kidolgozottság szerint:
- mérőműszer olyan eszköz, ahol elmarad az információfeldolgozási funkció.
- mérőkészüléknél nagyjából egyforma a mérőhálózat és az információfeldolgozás bonyolultsága.
- mérőrendszernél a mért adatok feldolgozásra kerülnek.
Mérési segédeszközök, környezet
A mérési segédeszközök feladata a mérendő objektum és mérőeszköz szükséges mérési helyzetének és zavar-, valamint szennyeződésmentesség biztosítása. Példák: háromláb (tripod), mérőasztal, síklap, tisztatér kamra, mérőelektród tér.
Jogszabályok
A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.
Az erre vonatkozó magyar jogszabály az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos.
Jegyzetek
- ↑ PTE Fizikai Intézet: Digitális mérések (PDF). (Hozzáférés: 2015. január 20.)
Források
- Magyar nyelvű műszer-méréstechnikai könyvek jegyzéke
- Dr. Német Béla: Méréstani összefoglaló (PTE Fizikai Intézet, 2002)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Eszköz
Pontosság és precizitás
Fájl:Simple Measuring Cup.jpg
Fájl:Kinemetrics seismograph.jpg
Szeizmográf
Analóg#Fizikai, méréstechnikai értelmezés
Analóg elektromechanikus műszerek
Digitális
Decimális
Tisztatér
Mértékegység
National Institute of Standards and Technology
Category:Measuring instruments
Wikimédia Commons
Category:Measuring instruments
Mérés
Mértékegység
Méréstudomány
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Nagyságrend
SI-alapegység
SI származtatott egység
SI-prefixum
Szabványosítás
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Kongresszusi Könyvtár
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Francia Nemzeti Könyvtár
Országgyűlési Könyvtár (Japán)
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.