A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A kvarcóra olyan elektronikus időmérő eszköz, amiben a rezgésszámot kvarckristály határozza meg.
Használatának kezdete az 1960-as évek végére tehető.
Története
Az első kvarcórát 1927-ben építette meg Warren Marrison és J.W. Horton a Bell Telephone Laboratoriesban. Ez még hatalmas, elektroncsöves laboratóriumi berendezés volt. Hőszigetelt, állandó hőmérsékleten tartott kvarckristályával már ez az „őskészülék” is 0,001 s napi járáseltérést volt képes produkálni.
A kvarcórák a félvezető-technika elterjedése után, az 1960-as évekre jelentek meg kisebb méretben, a hétköznapi felhasználó számára elérhető áron. Az első kvarcoszcillátoros karóra 1969-ben jelent meg, ez a Seiko Astron modellje volt.[1] A kvarcórák az 1970-es években olyan robbanásszerűen terjedtek el, hogy az kis híján tönkretette az alapvetően drága mechanikus modellekre épített svájci óraipart. Az 1970-es évek közepéig a kvarcórák nem minősültek olcsó, „másodosztályú” szerkezeteknek, a neves cégek ilyen órái drága és igényes darabok voltak, sokszor igen összetett és jó minőségű mechanikával készültek. Mára az eladott karórák darabszámát tekintve a kvarcórák egyértelműen dominálnak.
Működése
A kvarcóra működése a kvarc piezoelektromos tulajdonságán alapul. Az órajelet adó oszcillátor visszacsatoló áramkörének frekvenciameghatározó eleme a kvarckristály.[2] A kvarckristály a fizikai tulajdonságai által meghatározott ún. sajátfrekvencián rezeg, amit stabilan tart. Ezt a frekvenciát egy osztó leosztja a megfelelő mértékben úgy, hogy a kimenet 1 másodpercenként változzon és ezzel a jellel vagy egy másodpercmutatót léptetnek (analóg kijelzés), vagy számjegyeket íratnak ki egy kijelzőre (digitális kijelzés).
Kompromisszumként a kvarckristály frekvenciája leggyakrabban 32 768 Hz. Ez általában 4 mm hosszú kristállyal megvalósítható, ami kellően kis méretű és az elektronika is kevesebbet fogyaszt, mint ha a frekvencia nagyobb lenne. Ez a frekvencia pontosan 215 Hz, ami egy 15-szörös „felezőosztóval” leosztva 1 Hz-et eredményez.
A digitális (számjegyes) kijelzésű órák funkcióit gyakran kibővítik olyan lehetőségekkel, mint dátumkijelzés, stopper (esetleg részidőmérés is, tized- vagy századmásodperces kijelzéssel), több időpontra beállítható ébresztőfunkció, számológép, telefonkönyv. Az ébresztéshez a kvarcórák elterjedésének kezdetén különféle dallamokat lehetett rendelni.
Pontossága
Egy tipikus kvarcóra havonta legfeljebb 15 másodperccel tér el a pontos időtől 31 °C-on.
Néhány prémium kategóriájú óra a saját pontosságát javítani tudja egy egyszerű öntanuló mechanizmuson keresztül, ami azt veszi figyelembe, hogy az óra a beállításai során mindig a pontos időhöz lett beállítva. Ennek segítségével a gyárilag beállított belső frekvenciáját korrigálni tudja az eltérést figyelembe véve. Hasonlóképpen az óra mérni tudja a környezeti hőmérsékletet, ami a legnagyobb hatással van a kvarc frekvenciájára, és az óra ezt figyelembe tudja venni. Az ilyen hőkompenzált kvarcórák könnyedén teljesíteni tudják a svájci óraminősítő intézet, a COSC előírásait.[3]
Olcsóbb kvarcóráknál alkalmazzák azt a pontosságot növelő eljárást, hogy a kristály frekvenciáját gyárilag kissé nagyobbra állítják, és egy pontos időalaphoz viszonyítva megállapítják, hogy mennyivel gyorsabb az óra frekvenciája, majd ezt az értéket egy nem-felejtő memóriába írják, ami az óra szerkezetéhez tartozik. Ez azt mondja meg, hogy az óra a járása során milyen időközönként hagyjon ki egy másodpercet.[4]
Külön kategóriát képviselnek a rádióvezérelt órák, amelyek időalapját az atomóra biztosítja. Ehhez általában naponta szinkronizálják magukat, így a járáseltérés csak egy napon belül jelentkezik, ami egy jobb óránál a századmásodpercek nagyságrendjében mérhető.
Jegyzetek
- ↑ Glenn D. Considine (főszerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5, p. 1150.
- ↑ puskas.hu
- ↑ Read, Alexander: High accuracy timepieces that could be used as marine chronometer. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
- ↑ The Accuracy and Stability of Quartz Watches by Michael Lombardi (2008)
Források
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Quartz clock című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.