A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Koszmosz–90 | |
Típus | Sztrela-1 |
Indítás dátuma | 1965. szeptember 18. |
Indítás helye | 41. indítóállás |
Hordozórakéta | Koszmosz–1 hordozórakéta |
COSPAR azonosító | 1965-073E |
SCN | 01588 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Koszmosz–90 (oroszul: Космос 90) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Háromfokozatú kísérleti telekommunikációs műhold, típus Sztrela-1 (Стрела-1), valamint a harmadik fokozat geofizikai egység.
Küldetés
A Koszmosz–84 űregység által megkezdett programot folytatta. A hadsereg és a kormányzat gyors kommunikációját segítette elő a műholdakkal összeköttetésben lévő földi rendszerekkel.
Jellemzői
Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро) tervezőirodában kifejlesztett műhold. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.
1965. június 25-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Koszmosz-3M (65SZ3) juttatták magas (HEO = High-Earth Orbit) Föld körüli, távoli kozmosz pályára. Az orbitális egység pályája 116.6 perces, 56 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 1377 kilométer, az apogeuma 1683 kilométer volt. Hasznos tömege 50 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor és napelemek kombinációja, illetve kísérletképpen radioizotópos áramforrást alkalmaztak, ami több évre meghatározta szolgálati idejét.
Egyszerre több egységet, öt műholdat – Koszmosz–86, Koszmosz–87, Koszmosz–88, Koszmosz–89, Koszmosz–90 – egyetlen hordozórakétával juttattak pályára, ami lehetővé tette a kommunikációs területet megbízható lefedését. Pályasíkjának meghatározásánál különleges gondot fordítottak az atmoszféra sugár-hatótényezőjének elkerülésére. A sorozat harmadik, legalacsonyabb része a távközlési rendszernek. Katonai és állami (polgári) alkalmazása lehetővé tette az információ áramlást minden területen és irányba. Pályasíkját több (6) módosítással állították helyre. A rendszer összefüggően képes lett a Föld minden pontját lefedni.
Aktív szolgálati idejére jellemző, hogy 2011. január 1-jén eredeti pályamagasságába emelték.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
- Koszmosz–90. nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
- Koszmosz–90. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- Koszmosz–90. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- Sztrela–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.