A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A koncentráció az összetételi arány egyfajta kifejezése: mennyiség, amely kifejezi valamely elegy, keverék vagy oldat egyik komponensének a térfogatra vonatkoztatott összetételét. Ennek értelmében jelenthet tömegkoncentrációt, anyagmennyiség-koncentrációt, térfogati koncentrációt, illetve részecskeszám-koncentrációt.[1]
A meghatározás az elegy teljes térfogatára vonatkozik. Csupán az oldószer térfogatára vonatkoztatva az így nyert hányados már nem felel meg a koncentráció fenti meghatározásának.[* 1]
Ha az elegy több komponensből áll, mindig kiemeljük közülük a számunkra lényegeset. Ez az értékes komponens. Ennek mennyisége kerül a tört számlálójába.
A szó a latin com (együtt, össze) és a görög kentron (κέντρον = középpont) → latin centrum összevonásából származik.[2]
A szakmai gyakorlatban használt mennyiségek
Az összetételi arány mérésére szolgáló fizikai mennyiségek nem csak a kémiában használatosak. Alkalmazásuknál érdemes figyelembe venni, hogy
- a koncentráció szó csak azokra a mennyiségekre használható, amelyek nevezőjében az egész elegy térfogata szerepel
- a mértékegység jelének nem szabad a fizikai mennyiségre utaló, vagy bármilyen egyéb jelet tartalmaznia. Éppígy; a fizikai mennyiség jele viszont nem tartalmazhat utalást a mértékegységre. Ezért az alábbiakban szereplő százalékjelek használata is elavult. [* 2]
Magyarázata angol nyelven: NIST Guide to the SI dokumentum 7.10.2 fejezete.
A koncentráció fajtái
A koncentráció olyan elnevezés, amelyet sok esetben még komoly szakirodalmi források is tévesen használnak, gyűjtőfogalomként. Ebben az értelemben a koncentráció „összetételi arány valamilyen közelebbről meg nem határozott mértékegységben”. Ezek közül csak a bevezetőben említett négy mennyiség nevezhető koncentrációnak.
Tömegkoncentráció
Jele: ρ vagy γ, mértékegysége: kg/m³ vagy g/dm³ (utóbbi nem szabványos, de használatban van).
Egy dm³ oldatban (V) lévő oldott anyag grammokban kifejezett tömege (mB). A tömegkoncentráció definíciója az IUPAC megfogalmazásában: egy adott összetevő tömege elosztva az elegy térfogatával.[3]
Anyagmennyiség-koncentráció
Nevezik még molaritásnak vagy moláris koncentrációnak is. Jele: c, mértékegysége: mol/dm³.
Egy dm³ oldatban (V) lévő oldott anyag mólokban kifejezett kémiai anyagmennyisége (nB). Az anyagmennyiség-koncentráció definíciója az IUPAC megfogalmazásában: egy adott összetevő anyagmennyisége elosztva az elegy térfogatával.[4]
Az IUPAC egyenértékűnek tekinti a molaritást az anyagmennyiség-koncentrációval,[5] és (lábjegyzetben) jóváhagyja a mol/dm³ mértékegységet. Ez nem koherens SI-mértékegység; gyakorlatilag prefixumos mértékegységnek tekinthető. A molaritás annak kifejezése, hogy hányszor nagyobb, vagy hányszor kisebb az oldat összetétele, mint az 1 mol/dm³. Ugyancsak lábjegyzetben jóváhagyja a következő jelölést: 1 M
Részecskeszám-koncentráció
Jele: C, mértékegysége: 1/m³.
Az oldott anyag részecskeszámának (NB) és az oldat térfogatának (V) hányadosa. A részecskeszám-koncentráció definíciója az IUPAC megfogalmazásában: az elegyben lévő összetevő részecskéinek száma elosztva az elegy térfogatával.[6]
Térfogati koncentráció
Jele: σ, mértékegysége: 1.
Az oldott anyag térfogatának (VB) és az oldat térfogatának (V) hányadosa.
Kapcsolódó kifejezések
Molalitás
Nevezik még molális koncentrációnak vagy Raoult-koncentrációnak is, de ezek helytelen elnevezések, ugyanis a molalitás nem felel meg a koncentráció meghatározásának. Jele: m, mértékegysége: mol/kg.
Egy kg oldószerben (mA) lévő, MB moláris tömegű oldott anyag mólokban kifejezett kémiai anyagmennyisége (nB). A molalitás definíciója az IUPAC megfogalmazásában: az oldott anyag anyagmennyisége elosztva az oldószer tömegével.[7]
=
Tömegtört
Jele: w, mértékegysége: 1.
A tömegtört az oldott anyag tömegének (mB) és az oldat tömegének (m) hányadosa. A tömegtört definíciója az IUPAC megfogalmazásában: egy adott összetevő tömege elosztva az elegyben lévő összes összetevő együttes tömegével.[8]
A tömegtört SI-mértékegysége 1. Ha osztó, vagy szorzó mennyiségeket kell jelölni, használható a kg/kg, g/kg, μg/kg stb.
Anyagmennyiség-tört
Régebbi elnevezése móltört. Jele: x (gázkeverékeknél y),[9] mértékegysége: 1.
Az oldott anyag mólokban kifejezett kémiai anyagmennyisége (nB) hányad része az oldatban lévő, mólokban kifejezett összes kémiai anyagmennyiségnek (nA+nB). Az anyagmennyiség-tört definíciója az IUPAC megfogalmazásában: egy adott összetevő anyagmennyisége elosztva az elegyben lévő összes összetevő együttes anyagmennyiségével.[10]
továbbá:
Térfogattört
Jele: Φ, mértékegysége: 1.
Az oldott anyag térfogatának (VB) és az oldatot alkotó összetevők kiindulási térfogatának (∑V0) hányadosa. A térfogattört definíciója az IUPAC megfogalmazásában: az elegyben lévő adott összetevő térfogata elosztva az összetevők elegyedés előtti, együttes térfogatával.[11]
Anyagmennyiség-százalék
Régebbi elnevezése mólszázalék. Jele: %(n/n) vagy (n/n%) (nem szabványos jelek).
100 mol oldatban (n) lévő oldott anyag (nB) mólban kifejezett anyagmennyisége.
Értéke megegyezik az anyagmennyiség-tört (xB) százszorosával:
Tömegszázalék
Jele: %(m/m) vagy (m/m%) (nem szabványos jelek).
100 g oldatban (m) lévő oldott anyag grammokban kifejezett tömege (mB):
Értéke megegyezik a tömegtört (wB) százszorosával:
Térfogatszázalék
Jele: %(V/V) vagy V/V% (nem szabványos jelek).
100 cm³ oldatban (V) lévő, oldott anyag térfogata (VB):
Megjegyzés: a térfogati dilatáció/kontrakció[* 3] jelensége miatt folyadékelegyek esetén a térfogatok nem összeadhatók, az oldat térfogata nem egyenlő A és B komponens térfogatának összegével. Emiatt a térfogatszázalékot leginkább gázelegyek esetében van értelme használni. [12][13][14]
Vegyesszázalék
Jele: %(m/V) vagy (m/V%) (nem szabványos jelek).
100 cm³ oldatban (V) lévő, oldott anyag grammban mért tömegét (mB) adja meg.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Koncentráció
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.