A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A kenyérpirító elektromos háztartási készülék, melyet a szeletelt kenyér megpirítására használnak. A háztartásokban is ismert rekeszes pirító mellett ide tartoznak az erre a célra készített pirítós-sütők, és a vendéglátásban használt futószalagos, nagykonyhai pirítók.
Az elektromos kenyérpirítót már a 19. században feltalálták; mai kialakítását és funkcióját az 1920-as években nyerte el.
Típusai, működése
A pirítók sugárzó hő segítségével melegítik fel és pirítják meg a kenyeret. A modern elektromos pirítók legtöbbje nikkel-króm ötvözetből készült fűtőszálakat használ; ezek nagy hőfelvevésre képesek, és nem rozsdásodnak.[1]
Rekeszes pirítók
Kettő, négy, vagy akár több függőleges rekesze van, melyekbe a kenyérszeleteket helyezik. A pirítási fokozatot egy időzítő vagy termosztát segítségével lehet beállítani. A készülék oldalán található kar lenyomásával a szeleteket tartó tálcák leereszkednek, és működésbe jönnek a fűtőszálak. Adott idő elteltével az áramellátás megszűnik, a tálcák pedig felugranak.[2]
A burkolat készülhet műanyagból, fémből, inoxból, vagy nemesacélból. Egyes készülékek kivehető morzsatálcával rendelkeznek, ami megkönnyíti a tisztítást. A kenyérpirítóknak kiegészítő funkcióik is lehetnek, például felolvasztás, egyoldali pirítás (bagel), vagy újramelegítés.[1] Teljesítményük jellemzően 800–1500 watt.[3]
Sütők
Az elektromos sütő drágább az egyszerű kenyérpirítónál; előnye, hogy a kenyeret vízszintes helyzetben pirítja (így a megkent, megrakott kenyeret, szendvicset is lehet pirítani), és egyéb ételek melegítésére, grillezésére is felhasználható.[4]
Szalagos pirítók
Az ipari, futószalagos kenyérpirítókat a vendéglátásban (éttermek, szállodák) használják, ahol rövid időn belül nagy mennyiségű, friss pirítóst kell felszolgálni. A kenyérszeleteket (vagy zsemléket, kifliket) egy futószalagra helyezik, mely fűtőelemek között halad át. Teljesítményük jellemzően 250–1800 szelet/óra.[5]
Története
A kenyeret már az ókorban is megpirították, hogy növeljék eltarthatóságát. A régi emberek nyílt tűz fölött pirították a kenyeret, villára tűzve vagy fémrácsra helyezve. A 19. század elején külön erre a célra kifejlesztett szerszámok is megjelentek.[6]
Az első kereskedelmileg sikeres pirítót a General Electric készítette 1909-ben. Ezután egymást követték az újítások: 1913-ban olyan készüléket fejlesztettek ki, mely a kenyér mindkét oldalát megsütötte, 1919-ben megjelent az időzítéses, az 1920-as években pedig a maihoz hasonló rekeszes kenyérpirító.[6][7]
Képek
-
General Electric amerikai pirító, 1910-es évek
-
Hageka keletnémet pirító, 1970-es évek
-
Modern, rekeszes pirító
-
Pirítós-sütő
-
Szalagos, ipari pirító
Jegyzetek
- ↑ a b Hogyan válasszunk kenyérpirítót?. digitalko.hu, 2018. május 4. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ How Toasters and Toaster Ovens Work. appliance.net, 2008. február 2. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ How Much Energy Do My Toaster & Toaster Oven Use?. First Choice Power, 2019. március 5. (Hozzáférés: 2019. május 29.)[halott link]
- ↑ Toaster Oven vs. Regular Toaster. Cooking Indoor. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ Toaster Oven vs. Regular Toaster. FERmag, 2018. június 1. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ a b The History of Making Toast. Hagley, 2017. június 19. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ The History of Toasters, From Roman Times to Today. Thought Co, 2019. május 4. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.