A kaszkád a magyar nyelvben francia-olasz eredetű szó (franciául: cascade, olaszul: cascata).

A kertkultúrában

Fő jelentéseként a kaszkád kisebb, többnyire mesterséges vízesés vagy zúgó, az ún. vonalas vízarchitektúra-elemek egyike. Gyakori egyes típusú (főként barokk, illetve rokokó) díszkertekben, amelyekben a műzuhatag a csörgedező patakot imitálja. Több, lépcsőzetesen elhelyezett vízmedencét összekapcsolva az átbukókon lezúduló víz egységes vízfüggöny benyomását kelti. Jelentős előnye, hogy párolgó és egyúttal porló víz frissíti és hűti a levegőt.

Legismertebb magyarországi példája a kettős vízlépcső a fertődi Esterházy-kastély déli homlokzata előtt.^[1] Ugyancsak kettős vízlépcsőt alakítottak ki Bécsben a Belvedere palota kertjében.^[2]

A fizikában

• Kaszkádgyorsító

A kémiában

A vegyiparban kaszkádnak az egyszerű műveleti folyamatok sorba kapcsolásával kialakított műveleti egységeket nevezik. Így például az ellenáramú desztillálásnál a tányéros rektifikáló oszlopot állítják össze kaszkád rendszerben.

Az elektronikában

• Kaszkádkapcsolás

Közgazdaságban, pszichológiában

• Információs kaszkád

Jegyzetek

Források

Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 636. o. ISBN 963-9257-02-8