A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az elektronikában jitternek (néha magyarosan dzsitternek, illetve remegésnek)[1][2] nevezik egy periodikusnak tekintett jel periodicitásbeli eltéréseit, melyet a legtöbb elektronikai rendszerben egy órajelhez mérve adnak meg. Egy ideálisan periodikus jel esetén jitter lehet például a periódusidő átmeneti megváltozása, vagy ingadozása rövid távon, mely jelenség a legtöbb alkalmazásban nem kívánt, kiküszöbölendő, hiszen hatására időzítésbeli bizonytalanságok léphetnek fel. Más megközelítésben a jitter a rendszer egy periodikus jellemzőjének nemkívánatos fázismodulációja.[1][3]
Az ingadozás időtávja szerint megkülönböztetik a jittert a vele rokon wander (azaz vándorlás) fogalmától, a leggyakoribb definíció alapján előbbi 10 Hz-es, vagy annál nagyobb, míg utóbbi 10 Hz-nél kisebb frekvenciaváltozásokat jelent.[3]
A jitter analóg és digitális jelek esetén is megadható. A telekommunikáció terminológiájában a digitális jel jitterét általában megkülönböztetik az átvitt jelsorozattól függő (ún. szisztematikus) és attól független (ún. nemszisztematikus) összetevőket.
Oka általában az elektronikai rendszerben fellépő valamilyen interferenciajelenség, vezetékek közötti áthallás, illetve a jeltovábbítás következtében fellépő esetleges időbeli késés.
Jellemzése
Az abszolút jitter a jel egy adott élének az órajel által meghatározott pozíciójától való időbeli eltérése. Periódusjitternek nevezik a periódusidő ingadozását. Fizikailag (kontextustól függően) a fázismodulációt és az időbeli variációt is értik alatta. Ennek mértékét az RMS-ével (azaz négyzetes közepével), illetve a csúcstól csúcsig mért nagyságával (peak-to-peak értékével) jellemzik, amelyeket abszolút mennyiségként, vagy a periódusidőre vonatkoztatva adnak meg.[1]
Típusai
n | BER |
---|---|
6,4 | 10−10 |
6,7 | 10−11 |
7 | 10−12 |
7,3 | 10−13 |
7,6 | 10−14 |
Egy adott fizikai rendszeren mért jitter egy része jellemzően véletlenszerű, melynek mértéke tipikusan haranggörbe alakú sűrűségfüggvényt követ. Ezt a Gauss-jitternek is nevezett komponenst általában a rendszer termikus gerjesztései által kiváltott Johnson-zajnak(wd) tulajdonítják, gaussos jellege pedig például a centrális határeloszlás-tétel alapján magyarázható.[4] Emellett felléphetnek determinisztikus jitterkomponensek is, melyek valamilyen ismert eloszlású, megjósolható fáziszajt jelentenek a rendszerben.[5]
E két jittertípus együttes jellemzésére alkalmazzák a -vel jelölt teljes vagy eredő jittert, melynek csúcstól csúcsig vett értéke a Gauss-jitterrel és a determinisztikus jitterrel kifejezve
,
ahol T, R és D az adott jitterkomponens csúcstól csúcsig értendő értékét jelenti, n pedig a bithibaarányból származó konstans, melynek értékét adott bithibaaránynál a jobb oldali táblázat ad meg.[2][6]
Jegyzetek
- ↑ a b c A jitter és mérése. alpha.tmit.bme.hu. . (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- ↑ a b Dr. Mathias Hellwig: Dzsitterelemzés R&S®RTO-oszcilloszkóppal. www.magyar-elektronika.hu. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ a b International Telecommunication Union Standardization Sector jitter ITU-T Recommendation O.172. International Telecommunication Union. (Hozzáférés: 2017. március 6.) A szervezet definíciója a digitális jitter fogalmára
- ↑ E tétel szerint igen sok, egymástól független valószínűségi változó összegének várható értéke a normális eloszlást követi, mellyel egymástól független zajforrások együttes hatását írják le.
- ↑ LeCroy, Teledyne: http://teledynelecroy.com/doc/understanding-dj-ddj-pj-jitter-calculations (angol nyelven). teledynelecroy.com. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ Peak-to-Peak Jitter Calculations (Application note). Integrated Device Technology, 2014. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Jitter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Szakkönyvek, szakmai közlemények
- Dan Wolaver. Phase-locked loop circuit design (angol nyelven). Englewood Cliffs, N.J: Prentice Hall (1991). ISBN 0-13-662743-9
- John A. McNeill, David Ricketts. The designer's guide to jitter in ring oscillators. Springer (2009). ISBN 978-0-387-76528-0
- D.A.Howe, T.N.Tasset: Clock Jitter Estimation based on PM Noise Measurements. Proceedings of the 2003 IEEE International Frequency Control Symposium and PDA Exhibition. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
Tananyagok, ismeretterjesztő weblapok
- A jitter és mérése. alpha.tmit.bme.hu. . (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- Kovács Péter. „Elektronet Online - Jitter-alapok” (Hozzáférés ideje: 2018. március 6.)
- Jitter & Wander Tutorial. users.rcn.com. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- Dr. Mathias Hellwig: Dzsitterelemzés R&S®RTO-oszcilloszkóppal. www.magyar-elektronika.hu. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Órajel
Óriás mágneses ellenállás
Összeadó (elektronika)
Üvegtörés-érzékelő
555-ös időzítő IC
Abszorpciós hullámmérő
Aktív ciklusidő
Aktív szűrő
Alkalmazásspecifikus integrált áramkör
Alkalmazásspecifikus standard termék
Amplitúdódiszkriminátor
Anód
Analóg-digitális átalakító
Analógia
Analóg elektromechanikus műszerek
Analóg műszerek közös szerkezeti elemei
Antennapolarizáció
Aránydetektor
Arduinome
ATmega328
ATmega88
Atmel AVR
Automatikus erősítésszabályozás
Automatikus frekvenciaszabályozás
Automatikus optikai vizsgálat
Bifiláris tekercs
Bionika
Bitszelet technika
Bode-diagram
CB-rádió
Dekatron
Demodulátor
Diódás demodulátor
Dielektromos abszorpció
Digital signage
Egyenáramú teljesítmény mérése
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Egylapkás rendszer
Elektródaszárító
Elektromos penetrációs görbe
Elektronika
Elemméretek listája
Elhangolt rezgőkörös demodulátor
Ellenállás–tranzisztor logika
Ellenütemű demodulátor
Erősítés
Erősítő
Erősítő áramkör
Fényorgona
Földelés
Fantomtáp
Felületszerelési technológia
Flip-flop (elektronika)
Flipflop (elektronika)
Fotoellenállás
Fotolitográfia
Glimmlámpa
GPS-vezérelt oszcillátor
Gyengeáram
Háromfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Hővezető lap
Hall-effektus
HP200A
HP200CD
Hullámvezető
IPS panel
Jósági tényező
Jitter
Közös módusú elnyomás
Kapacitás-feszültség mérés
Kapcsoló
Kapcsolóüzemű tápegység
Kaszkádgyorsító
Kibocsátókapcsolt logika
Kirchhoff-törvények
Koronakisülés
Kristálykályha
Kristályoszcillátor
Kvantálási zaj
Kvantálás (jelfeldolgozás)
Lítiumion-akkumulátor
Lokátor
Műveleti erősítő
Maradékfeszültség
Mechatronika
MEMS
Mikrochip (állatmegjelölés)
Mikroelektronika
Mikromat építőkészlet
Négypólusok
Negatív ellenállás
Nikkel-metál-hidrid akkumulátor
No Instruction Set Computing
Nyitásérzékelő
OLED-televízió
Oszcillátor
Package on package
PMR-rádió
PMR rádió
Programozható logikai mátrix
Rádió-vevőkészülék
Rövidre zárás
RAM
RC oszcillátorok
Rezgőkör
ROM
Sörétzaj
SAE800
SDR (Software-defined radio)
Shift regiszter
Sinc-szűrő
SINPO
SLAR
Sugárzott teljesítmény
Szabályozás
Szaggató
Szekvenciális logika
Szent Elmo tüze
Szerelőlap
Szerkesztő:Pegy22/Alkalmi
SZESAT
Szilárdtest relé
Szimmetrikus audiovonal
Szinkronizálás (elektrotechnika)
Tápvonal
Távirányító
Távközlési Kutató Intézet
Túlfeszültség
Tekercselt huzalkötés
Teljesítményelektronika
Tranzisztor–tranzisztor logika
Tranzisztoros demodulátor
Tranzisztoros rádió
Ultrakapacitás
V-chip
Varázsszem
Versenyhelyzet
Villamosmérnök
Volksempfänger
Walkman
Ward Leonard-rendszer
Wien-hidas oszcillátor
Zener-effektus
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.