A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából) |
IV. Murád | |
Oszmán szultán | |
Uralkodási ideje | |
1623. szeptember 10. – 1640. február 9. | |
Elődje | I. Musztafa |
Utódja | Ibrahim |
Kalifa | |
Uralkodási ideje | |
1623. szeptember 10. – 1640. február 9. | |
Elődje | I. Musztafa |
Utódja | Ibrahim |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oszmán-ház |
Született | 1612. július 26. Isztambul |
Elhunyt | 1640. február 9. (27 évesen) Isztambul |
Nyughelye | Isztambul |
Édesapja | I. Ahmed |
Édesanyja | Köszem szultána |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Ayşe Haseki szultána |
Gyermekei |
|
IV. Murád aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Murád témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
IV. Murád (Isztambul, 1612. június 26. – Isztambul, 1640. február 9.[1]) oszmán szultán és kalifa 1623 és 1640 között. Egy, az anyja, Köszem szultána által szervezett puccs ültette trónra tizenegy éves korában. Húszéves koráig anyja kormányzóként irányította helyette a birodalmat. Apjával, I. Ahmeddel együtt az utolsó harcos szultánok közé tartozott.
Élete
Uralkodása előtt
Murád I. Ahmed szultán és Köszem szultána ötödik gyermekeként született 1612. július 26-án a Topkapı palotában.
Trónra lépése
Murád herceg államcsíny eredményeként került a trónra 1623-ban. Ezt anyja, Köszem szultána szervezte I. Musztafa szultán és Halime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de több elődéhez hasonlóan hamarosan ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyek rabjává vált.[1] A kormányzást egyre inkább anyjára és Ali nagyvezírre bízta — utóbbi Magyarországgal szemben ellenséges politikát folytatott.[1]
Perzsiai hadjárata
Hamarosan háborúba keveredett Perzsiával.[1] Vezírei segítségével sikerült visszafoglalni a Szafavidáktól Erivant, Tebrizt és Bagdadot[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába, és kitűnt katonai ügyességével.
Más hadjáratai
A Velencei Köztársasággal és a kozákokkal is háborúzott.
Egyeduralma
1632-ben átvette a birodalom irányítását anyjától, Köszem szultána azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.
Amíg vezírei hadakoztak, ő maga jórészt a hárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1] 1632 és 1637 között, egyes források alapján, több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel a janicsárok (1631-ben), a szpáhik és mások is föllázadtak uralma ellen.[1] A legnagyobb vérfürdőt az anatóliai lázadás leverése után rendelte el mintegy 20 000 kivégzéssel. 1638-ban Bagdadban is óriási mészárlást rendelt el.
1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette a nagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni az elharapózott korrupciót. Rendeletet adott ki többek között az oktalan költekezés ellen is (például szigorította az alkohol és dohány használatát). 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet, majd nem sokkal később két másik öccsét is.
Tiltotta a kávé fogyasztását.[2]
Halála
Akárcsak apja, 27 éves korában, 1640. február 9-én halt meg, májzsugorban. Halálos ágyán megparancsolta, hogy végezzék ki utolsó öccsét, Ibrahimot, az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját is, de ezt a parancsot nem hajtották végre, így Ibrahim követhette a trónon.
Családja
Felesége
- Ayşe Haseki szultána (1614-1680)
Ágyasa
- Szanávber asszony (1628-ban lett Murád ágyasa)
Gyermekei
Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:
- Szulejmán herceg
- Ahmed herceg
- Mehmed herceg
- Aladdin herceg
- Száfije szultána
- Gecher szultána
- Iszmihán Kaja szultána
- Rukije szultána
- Ajse Bedia szultána
- Hafsza szultána
Emlékezete
IV. Murád szultán számtalan művészeti ágban jelent meg az elmúlt 4 évszázad alatt.
A populáris kultúrában
A 2015 őszén indult A szultána című török televíziós sorozat első évadában Cagan Efe Ak alakítja, a sorozat második évadában, mely az uralkodását kíséri végig, Metin Akdülger alakítja Murád szultánt.
Galéria
-
Korabeli miniatúra
-
Korabeli miniatúra
-
Későkori festmény
-
Korabeli miniatúra
-
1670-es évekbeli ábrázolás
-
Korabeli miniatúra
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Murad (II.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
Források
Elődje: I. Musztafa |
|
Utódja: Ibrahim |
Elődje: I. Musztafa |
|
Utódja: Ibrahim |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.