Higany-fulminát -

Kémiai azonosítók
Higany(II)-fulminát




Más nevek	Durranóhigany
CAS-szám	628-86-4
PubChem	12359
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Hg(CNO)₂
Moláris tömeg	284,624 g/mol
Megjelenés	fehér vagy szürke színű, szilárd^[1]
Sűrűség	4,42 g/cm³^[1]
Olvadáspont	151 °C-on felrobban^[1]
Oldhatóság (vízben)	kevéssé oldódik
Veszélyek
EU osztályozás	Robbanásveszélyes (E) Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)^[2]
R mondatok	R3, R23/24/25, R33, R50/53^[2]
S mondatok	(S1/2), S13, S28, S45, S60, S61^[2]
Öngyulladási hőmérséklet	150 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany-fulminát vagy pontosabban higany(II)-fulminát, más néven durranóhigany egy kémiai vegyület, a fulminsav higanysójának tekinthető. A képlete Hg(CNO)₂. Fehér vagy szürkés színű kristályokat alkot. Rendkívül robbanékony vegyület, melegítés vagy ütés hatására nagyon könnyen felrobban. Robbanószerként használják, főként gyutacsok készítésére. Mérgező tulajdonságú. A kristályszerkezetét és a molekulaszerkezetét csupán 2007-ben sikerült felderíteni.^[3]

Története

A 17. század végi alkimistáknak, például Johann Kunckel von Löwensternnek már sikerült higany-fulminátot előállítaniuk. 1799-ben Edward Howard angol kémikus véletlenül izolálta a vegyületet. Alfred Nobel is használt higany-fulminátot a dinamithoz. A 20. század elején csak Németországban körülbelül 100 000 kg higany-fulminátot gyártottak.^[3]

Szerkezete

A vegyület kristály-és molekulaszerkezetét 2007-ben derítették fel német kutatók röntgendiffrakciós vizsgálatok segítségével. A higany-fulminát rombos szerkezetű kristályokat alkot, a kristályokat csaknem lineáris Hg(CNO)₂ molekulák építik fel. A higanyatomot minden molekulában két szénatom veszi körül.^[3]

Tulajdonságai

A higany(II)-fulminát nagyon robbanékony, ütés vagy melegítés hatására hevesen robban. A robbanás során elemi állapotú higanyra, nitrogénre és szén-monoxidra bomlik.

\mathrm {Hg(CNO)_{2}\rightarrow Hg+N_{2}+2\ CO}

Higany(II)-szulfiddá alakul kén-hidrogén vagy nátrium-tioszulfát hatására.

Az ezüst-fulminát hasonlít a higany-fulminátra de érzékenyebb nála. A réz-fulminát kevésbé érzékeny és gyengébb robbanószer,mint a higany-fulminát.

Előállítása

Először higanyt oldanak fel salétromsavban, majd az ekkor keletkező oldatot adagolják hűtés közben tömény etanolba

Felhasználása

A higany-fulminátot főként gyutacsok készítésére, iniciálgyújtóként használják. Ez a vegyület ugyanis ütés hatására nagyon könnyen berobban, majd a robbanás át tud terjedni más robbanószerre. Ma már azonban kevésbé alkalmazzák.

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

Hivatkozások

↑ ^a ^b ^c A higany-fulminát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 27. (JavaScript szükséges) (angolul) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „IFA GESTIS” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
↑ ^a ^b ^c A higany-fulminát (ESIS)^{[halott link]} (németül)
↑ ^a ^b ^c 300 years after discovery, structure of mercury fulminate finally determined (physorg.com)

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Higany-fulminát
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[IFA_GESTIS-1] A higany-fulminát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 27. (JavaScript szükséges) (angolul) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „IFA GESTIS” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal

[ESIS-2] A higany-fulminát (ESIS)^{[halott link]} (németül)

[physorg.com-3] 300 years after discovery, structure of mercury fulminate finally determined (physorg.com)

[1]

[2]

[3]