A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Hangkártya | |
A Sound Blaster Live! Value kártya, az egyik legelterjedtebb PCI hangkártya | |
Gyártók | Creative Labs, Realtek |
Csatlakozó | |
Alaplapon keresztül | |
Hangszórón vagy egyéb hangkeltőn keresztül
| |
Mikrofon vagy egyéb bemenet (line in)
|
A hangkártya egy számítógép–bővítőkártya, ami audio jeleket fogad és ad ki, illetve – hangszórót vagy más hangkeltő/hangsugárzó eszközöket vezérelve – rendeltetésszerű módon hangokat kelt, számítógépes programok utasítására. Tipikus felhasználási területei: multimédiás alkalmazások, hang és videószerkesztések, és szórakozás (filmnézés, zenehallgatás, játékok). A számítógépen való filmnézéskor vagy játék közben elsősorban (noha nem kizárólag) a hangkártya vezérli, hogy a multimédia alkalmazás által keltett digitális audio jelet a számítógép hogyan dolgozza fel és alakítsa hallható hangokká. Mivel a hangadatok tárolása és a hangjelek továbbítása igen jelentős tároló- (memória-) és műveletigényt jelent – ráadásul az ezzel kapcsolatos felhasználói igények a technikai eszközök fejlődésével párhuzamosan inkább növekednek, semmint kielégítődnének – a hangkártya az ezzel kapcsolatos számos feladatot átvéve a számítógép processzoraitól, jelentősen csökkenti annak terhelését, és növeli az ilyesfajta feladatok elvégzésének hatékonyságát, minőségét.
A hangkártya lehet többé-kevésbé integráns része a számítógépnek (hardver), ilyenek a belső hangkártyák és integrált hangkártyák, de számos esetben kívülről, perifériaként van a számítógéphez csatlakoztatva (külső hangkártya). A legtöbb mai számítógépben ez az eszköz az alaplapra van építve (integrált), de egyes korábbi gépekhez még külön kellett beszerelni.
A külső hangkártyákat, sokkal jobb minőségük, teljesítménye miatt, az otthoni számítógéphasználatot meghaladó igényű feladatokhoz szokás használni, ez elsősorban a hangokkal hivatásszerűen foglalkozó professzionális felhasználókra jellemző – pl. zenészekre, hangosítási feladatokkal foglalkozó szakemberekre.
Általános felépítés
Egy tipikus hangkártyán van egy hangchip, ami magában foglal egy digitális-analóg konvertert (DAC – Digital to Analog Converter), ami a digitálisan felvett és letárolt állományt újra hallgatható formába alakítja. Ez az analóg jel általában egy 3,5 mm-es jack-csatlakozóhoz megy, ahová egy erősítő, fejhallgató, vagy bármilyen hangkeltő eszköz csatlakozik. Fejlettebb hangkártyákon több hangchip is helyet foglal, így a digitális hangkeltés és a hangszintetizáció feladatai megoszlanak (erre általában a valós-idejű hanghatások kiszámításakor van szükség, hogy a rendszerprocesszort kevésbé terhelje).
A digitális hangkeltést általában többcsatornás DAC-ok végzik, így egy időben több mintát lehet lejátszani különböző hangmagasságon és hangerőn, ezekre egyéb valós idejű szűrők kerülhetnek, mint például szűrők és torzítások. A többcsatornás hanglejátszás egyik fő felhasználási területe a szintetizátorok használata. Ekkor az ún. hullámtábla (wavetable) alapján szólaltat meg a chip különböző hangszereket. A hullámtábla egy flash vagy ROM memória, amiben a zenei szintetizátorokhoz hasonló MIDI minták vannak letárolva. Sok olcsóbb hangkártya szoftveres úton emulálja mind a MIDI hullámtáblát, mind a többcsatornás hangot, ez bevett szokás sok hangkártya-gyártónál, ezzel is csökkentve a kártya tervezési és előállítási költségeit.
A legtöbb hangkártyának van egy LINE IN csatlakozója, ami a hang bemeneti csatornája, ide bármilyen hangkeltő eszköz becsatlakoztatható, a beérkező analóg hangot a kártya képes digitalizálni és letárolni (szoftveres segítséggel) a számítógép merevlemezére későbbi felhasználás és szerkesztés céljából. Másik jellemző csatlakozó a Mikrofon csatlakozó, amely mikrofonok csatlakoztatására alkalmas, ez jóval kisebb teljesítményű eszközökre van kitalálva mint a Line In. Általában kihangosításra és Voice-over-IP alkalmazásokhoz (pl. Skype) használják.
Csatlakozók
A legtöbb 1999 után gyártott hangkártya csatlakozói a Microsoft PC 99 szabványa szerint a következőképp vannak színezve:
Szín | Funkció | |
---|---|---|
Rózsaszín | analóg mikrofon bemenet. | |
Világoskék | Analóg bemenet | |
Világoszöld | Analóg kimenet a fő hangszóróknak vagy a fejhallgatónak. | |
Fekete | Analóg kimenet a hátsó hangszóróknak (4.0 vagy több esetén). | |
Ezüst | Analóg kimenet az oldalsó hangszóróknak (7.1 esetén). | |
Narancs | S/PDIF digitális kimenet (néha analóg kimenetként a mélynyomó és a középső hangszóró csatlakozik rá) |
Hangcsatornák és többszólamúság
Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A hangkártyák egyik fontos tulajdonsága a polifónia ("többszólamúság"), ami azoknak a hangoknak a számát jelöli, amiket a kártya egyidejűleg és egymástól függetlenül tud megszólaltatni, és a csatornák számát (ez az egymástól elkülönülő hangeszközök száma, ami megfelel a hangszórók számának 2.0 (sztereo), 2.1 (sztereo és mélynyomó), 5.1 stb.).
Éveken keresztül a PC-s hangkártyák nagy része több frekvenciamodulált hangot tudott lejátszani (általában 9-et vagy 18-at) ezeket főként MIDI zenékhez használták, de csak egy (mono) vagy 2 (sztereó) csatorna volt lejátszásra, és ha egyidejűleg többet is meg szerettünk volna szólaltatni, ahhoz szoftveresen csökkenteni kellett a mintavételezési sűrűséget, ami a minőség romlásával járt. Sok modern integrált hangkártya, mint például az AC'97 audio kodek és az olcsóbb hangkártyák nagy része ugyanígy jár el, de nem két hangcsatornát, hanem 5.1 vagy 7.1-et emulál ezzel. Valójában semmilyen hardveres többszólamúságról, hanghatásról, vagy MIDI hangkeltésről nincs szó, minden hangot a kártyát vezérlő program generál.
Manapság a legtöbb komoly hangkártya valódi hardveres többszólamúságot kínál, a kimeneti csatornák számától függetlenül, ezért is nevezik sokukat "hardware audio accelerator"-nak (hardveres hanggyorsító). Ezen funkciójuk mára már háttérbe szorult, a hardveresen gyorsított térhangzás, vagy a valós idejű hanghatások sokkal fontosabbá váltak.
További információk
- Jumper settings for many sound cards
- A PC-s hangkártyák története[halott link]
- Soundcards. Soundcards Museum. . (Hozzáférés: 2007. március 3.)
- How sound cards work. How Stuff Works. . (Hozzáférés: 2018. november 1.)
- Külső és belső hangkártyák Archiválva 2017. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sound Card Guide
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.