A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A hajócsavar a hajót, motorcsónakot hajtó propellerek egyik típusa. Hajtóerő kifejtésére szolgáló, körmozgást végző szerkezet. Motorral hajtott kerékagy körül szabályosan elhelyezett felületek (szárnyak vagy lapátok) alkotják. A hajó a hajócsavar által keltett tolóerő hatására mozog előre (vagy hátra). A hajócsavar szárnyai merevek, kisebb teljesítmény esetén lehetnek állíthatóak.
A hajócsavar a motor üzemanyagában rejlő energiát alakítja át tolóerővé. Hatásfoka viszonylag szerény, nagyságrendileg 20 százalék körüli. A hajócsavar helyes méretezésével, azaz megfelelő hajócsavar felszerelésével azonban törekedhetünk arra, hogy ez a hatásfok a lehető legnagyobb legyen. A hajócsavar fő műszaki jellemzői az átmérő, a menetemelkedés és a forgásirány. A forgásirány a hajócsavar forgásának irányát jelenti, előrementben járó motornál, a hajó orra felé nézve. Ismeretesek jobb és bal forgású hajócsavarok; a jelenleg forgalomban lévő hajócsavarok nagyobb része jobb forgású. A képen látható hajó (Bro Elizabeth) hajócsavarja jobbforgású: ezt ránézéssel is könnyen megállapíthatjuk, mert a hajócsavar jobb oldala az ívelt, a hajócsavar előremenetben jobbra fog forogni.
Az átmérő a hajócsavar köré rajzolható kör átmérőjét jelenti. A meredekség pedig az az elméleti csavarút, amelyet a hajócsavar megtesz a vízben egy körbefordulás alatt.
A hajómotor és a hajócsavar fordulatszáma között fontos összefüggés van. Minél kisebb a hajócsavar fordulatszáma, annál nagyobb lesz a keletkező forgatónyomaték. Ha az áttételi arány 2:1, ez azt jelenti, hogy pl. egy 5000/perc fordulatszámú hajómotor 2500/perc fordulatot ad a hajócsavarnak. Versenyhajóknál ez az arány 1:1, azaz itt a fordulatszám jelentős, a nyomaték pedig kevesebb lesz.
A hajócsavar anyaga általában rozsdamentes fém, pl. bronz vagy alumínium. Kisebb hajók esetében lehet karbonszálas műanyag.
A hajócsavart első ízben Josef Ludvík František Ressel cseh erdész szabadalmaztatta, 1827-ben.[1][2]
Hajócsavarfajták
- Nyitott merev hajócsavar: a legtöbb esetben használt mechanikus meghajtás. A propeller lapátjának szárnyprofilja van, csavarként halad a vízben, nyomáskülönbséget hoz létre, Newton 3., illetve Bernoulli törvénye szerint. Az állandó sebességgel és terheléssel haladó hajók esetén optimális az alkalmazása, de a terhelés növelésével/csökkentésével, vagy a sebesség változásával üzeme kiesik az optimális mezőből. Csatornákon járó hajók robusztus hajócsavarjai is ilyenek lehetnek.
- Csőházas propeller (Kort-gyűrű): hengeres burkolatban lévő, kisebb veszteségű propeller, irányítható vízsugarat is létrehozhat, egyben védi a propellert (pl. a jet ski kifuthat a homokra is).
- Változtatható menetemelkedésű hajócsavar: a terhelés vagy sebesség szerint változtatható a lapát állásszöge, ekkor jobb hatásfokot biztosít. Változó terhelésű hajók pl. a tolóhajók, kotrók (szennyezésgyűjtő hajók), üdülőhajók, rév, konténer hajók, halászhajók.
- Voith-Schneider propeller: változtatható a menetemelkedés és a hajtásirány is, állandó fordulatszám mellett. Gyorsan változtatható és finoman beállítható a tolóerő és a hajtásirány. Két ilyen Voith-Schneider propellerrel a hajó minden irányban mozgatható.
- Felszíni hajócsavar: félig a vízben, félig a levegőben működik, tengelye a vízszinten van. Egyik előnye, hogy a tengely ellenállása elmarad, önmagában ez 10-20% veszteségcsökkenést eredményez nagyobb sebességnél. A ferde far mögött helyezik el (pl. 45 fokos felületen), a far után, de a kormány előtt, ezért kevésbé sérülékeny. Egyik kiviteli módja gyors hajókon az ún. chopper hajócsavar.
Jegyzetek
Források
Irodalom
- Kovács Attila, Benedek Zoltán: A hajók elmélete (Budapest, 1988)
- Hajózás, hajóépítés (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- BBBZ-kódex, Komáromi József, 2014, e-könyv
- Hans Donat: Motorcsónak és vitorlás hajó külmotorok Ecovit-Tudex kiadás (Budapest1993)
- www.motorcsonakjogsi.hu műszaki blog hajócsavar című cikke
Külső képek
- Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.