A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A gyorsítótár (angolul cache, ejtsd: /kes/) francia eredetű kifejezés (jelentése: „rejtekhely”, „elrejtett készlet”), a számítástechnikában az átmeneti információtároló elemeket jelenti, melyek célja az információ-hozzáférés gyorsítása. A gyorsítás egyszerűen azon alapul, hogy a gyorsítótár gyorsabb tárolóelem, mint a hozzá kapcsolt, gyorsítandó működésű elemek, így ha ezen területek tartalma korábban már bekerült a gyorsítótárba (mert már valaki/valami hivatkozott rá korábban), az ilyen adatokat nem a lassú működésű területről, hanem a gyors cache tárolóból lehet előhívni.
Típusai
Mikroprocesszorba beépített cache (on-chip cache)
A hardveres gyorsítótár technikai megvalósítása sokkal drágább, mint a hagyományos memóriaelemek. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem dobjuk ki a lassú memóriákat, és használjuk helyettük rögtön csak a gyorsítótárat. Ha ezt tennénk, az nagyon megemelné a számítógépek árát.
Gyorsítótárazásra leginkább akkor van szükség, ha a számítógép két alkatrészének adatkezelési sebessége számottevően (például nagyságrendekkel) eltér, és a lassabb alkatrész így a maga szintjére „húzza le” azt az elemet, ami egyébként villámgyorsan működne. Ez a helyzet például a CPU és a központi memória esetében: az utóbbi sokkal lomhább, akár 5×-20× is lassabban működhet, mint a CPU. Ilyen esetekben a processzor és a központi memória közé egy cache egységet (on-chip cache) iktatnak, így a processzor először a gyors cache-ből próbálja elérni a szükséges adatot, és ha ott nem találja, akkor keresi a központi memóriában.
A cache-tár akkor működik hatékonyan, ha a keresett adatok nagyrészt a cache-ben és nem a memóriában találhatók. A találatok száma függ a cache-tár méretétől. A 10%-os találati hiba még elfogadhatónak számít.
Önálló tárolóeszköz (off-chip cache)
Nemcsak a CPU és a memória közötti gyorsítótárról lehet tehát beszélni (bár ez egy igen tipikus példa): a merevlemez is rendelkezhet gyorsítótárral, ami a lassú elérésű lemezről (például átlagosan 40 ms alatt) leolvasható adatokat egy a diskbe épített cache memóriában tárolja (mely például 0,1 ms alatti elérési sebességgel rendelkezik).
Egyéb gyorsítótárak
Szoftverek tekintetében még szintén számtalan helyen beszélhetünk gyorsítótárról és gyorsítótár-funkciókról, ahol maga a gyorsítótár szó nem ritkán már egész szoftvert vagy több szoftver együttműködéseként létrejövő rendszert jelent. Szoftverek által használt gyorsítótárak tipikus példái a webböngészők által használt „virtuális” gyorsítótárak: amikor böngészőnkkel néhány weboldalt „visszalapozunk”, akkor azok a böngészőprogram által a merevlemezen fenntartott területről jönnek elő, ott tárolódnak (például a Microsoft Windows XP operációs rendszerek Internet Explorer böngészői esetében ez a
- gyökérkönyvtár\Documents and Settings\Felhasználónév\Local Settings\Temporary Internet Files
nevű mappa. Ez azért jó, mert egy távoli webhelyről általában sokkal lassabban lehet egy weblapot letölteni, mint a merevlemezről.
Technikai adatok
A gyorsítótárakat jellemző főbb adatok az
- elérési idő (tc), mértékegység: ns (nanoszekundum)
- átlagos találati arány (h), mértékegység: % (százalék) azt mutatja meg, hogy ha a központi memória egy területéről adatot hívunk meg, azt az esetek hány százalékában lehet már a gyorsítótárból is meghívni. Természetesen minél nagyobb ez az arány, annál jobban működik a gyorsítótár, hiszen annál többször elegendő az utóbbi gyors működésű egységből az adatot hívni, nem pedig a lassú központi operatív tárból.
- az átlagos elérési idő (ta), mértékegység: ns (nanoszekundum), melyet a
képlettel számolunk, ahol tm a lassabb, gyorsítandó (memória)egység elérési ideje.
- a relatív elérési idő (r), mértékegység: ns (nanoszekundum) azt mutatja, hányszorosa a gyorsítandó egység elérési ideje a gyorsítótár elérési idejének:
- a hatékonysági mutató (gc), mértékegység: % (százalék) azt mutatja, mennyivel növekszik a gyorsítótárazott egység teljesítménye egy gyorsítás nélküli ugyanolyan egységéhez képest; ezt a mutatót a
képlettel számoljuk.
Egy tipikus memória cache jellemzői:
- 64 Mbájt memóriához általában 64 kbájt cache jár;
- a központi memóriánál 20× gyorsabb;
- mérete pedig annak 1/1000-e;
- az átlagos cache találati arány több mint 90%-os.
A memória gyorsítótárak csoportosítása a memórialeképzés módja szerint
A központi memóriát gyorsító hardveres cache memóriákat működésük szerint csoportosíthatjuk aszerint, hogy konkrétan hogyan valósítják meg az adatátvitelt és adattárolást.
A teljesen asszociatív cache
A teljesen asszociatív cache (FUC = Fully Associative Cache) esetén a gyorsítandó memóriaegység beolvasott blokkjának tartalma átkerülhet a gyorsítótár bármelyik blokkjának területére. A beolvasott blokk bárhova elhelyezhető, bármelyik sorba. Az elhelyezés sorát helyettesítési algoritmus határozza meg. Amikor a processzor egy adatot keres a cache-ben, akkor a memóriabeli cím felső 28 bitjét összehasonlítja a cache-beli blokkszámokkal az összes sorban egyidejűleg. Ha sikeres a keresés, akkor kijelöli az adott sorbeli byte-ot, ha sikertelen, akkor a memóriában keresi.
- előnye: rugalmas betöltés, de a visszakereséshez annyi áramkör szükséges, ahány találati sor van, egyúttal jó találati arány jellemzi;
- hátránya: szükséges helyettesítési eljárás;
A közvetlen (direkt) leképzésű cache
- A közvetlen (direkt) leképzésű cache (DMC = Direct Mapping Cache) esetén a gyorsítandó memóriaegység beolvasott blokkja a cache meghatározott blokkjára kerülhet csak. A blokk helyét a cache-ben a blokksorszám alsó 8 bitje határozza meg. Ebben a megoldásban a blokk csak abba a sorba kerülhet, amelyet a sorindexe meghatároz. A cache-ben a 16 adatbyte mellett a lapsorszám 20 bites mint "tag", valamint a jelzőbitek kerülnek tárolásra. Kereséskor a memóriacímből előállított sorindex alapján keresi a sort, majd a felső 20 bitet összehasonlítja a cache-beli lapsorszámmal.
- előnye: rövidebb tag, gyors keresés és olcsóság jellemzi;
- hátránya: merevség és alacsony találati arány;
A csoport-asszociatív cache
- A csoport-asszociatív cache (SAC = Set Associative Cache) esetén a gyorsítandó memóriaegység egy-egy blokkja a gyorsítótár egy blokkcsoportjára képeződhet. E típus átmenet az előző két típus között, mivel adott blokk csak egy adott blokkcsoportra képeződhet, de ezen belül a blokkcsoport bármely blokkjára, vagyis olyan ez, mintha teljesen asszociatív cache-memóriák halmazával lenne dolgunk, melyek egymáshoz képest azonban közvetlen leképzéssel működnek. A cache nagyobb, n csoportokra van osztva, amelyek önmagukban teljesen asszociatívak, azaz a csoporton belül bárhova kerülhet az adatblokk. 22 bit lapsorszám, 23-28 bit csoportsorszám (alsó 6 bit) 16 adatbyte, 2 jelzőbit. Kereséskor a memóriabeli címből képzett csoportindex alapján kijelöli a csoportot, majd a felső 22 bit alapján a cache-beli lapsorszámot.
- Áramköre: 4 párhuzamos összehasonlítású, egyben rugalmas, közvetlen leképezésű. Kis számú összehasonlítás és az áramkör viszonylag gyorsasága jellemzi.
A szektor leképzésű cache
- A szektor leképzésű cache (SMC = Sector Mapping Cache) ritkábban használt megoldás, melynél a beolvasott memóriablokk szintén egy-egy blokkcsoportra képeződik, de az előző esethez képest épp fordítva, a beolvasott blokk tetszőleges blokkcsoportra képeződhet, azon belül azonban csak meghatározott blokkra. Azaz az ilyen gyorsítótár úgy működik, mintha közvetlen leképezésű cache-memóriák halmazával lenne dolgunk, melyek egymáshoz képest azonban asszociatív módon működnek. A processzor a csoport helyét jelöli ki asszociatív módon, és azon belül a blokk helye a lapon belüli elhelyezkedésének megfelelően kötött.
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.