Gellért Lajos
Gellért Lajos 1920-ban
Született	Grünfeld Lajos 1885. november 5. Irsa
Elhunyt	1963. január 28. (77 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Ürmössy Anikó
Gyermekei	Gellért Anikó
Foglalkozása	színész, író
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1907)
Kitüntetései	Érdemes művész (1956)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (3C-2-4)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gellért Lajos, Grünfeld (Irsa, 1885. november 5. – Budapest, 1963. január 28.) magyar színész, író, érdemes művész.

Életpályája

Grünfeld Gyula és Friedmann Terézia fia. Családi nevét 1904-ben Gellértre változtatta.^[1] 1904–1907 között végzett a Színművészeti Akadémia színész szakán, utána Pécsre került. 1907-ben a Thália Társasághoz csatlakozott. 1908–1909 között a kecskemét–makói társaságban szerepelt. 1910-től a Kamarajáték előadásain volt látható. 1912-ben az Új Színpadon lépett fel. 1916-tól a Modern Színpad, 1918-ban a Fasor Kabaré, 1918-tól a Belvárosi Színház tagja volt. 1924–1925 között a Renaissance Színházban, majd 1925–1928 között ismét a Belvárosi Színházban játszott. 1928–1931 között az Új Színházban, 1931–1934 között a Magyar Színházban szerepelt. 1933-ban a Bethlen Téri Színház dramaturg–főrendezője lett. 1936-ban a Művész Színházban lépett fel. 1940–1944 között csak az OMIKE-ben játszhatott. 1945–1946 között a Medgyaszay Színpad, a Szabad Színház és a Magyar Színház előadásaiban lépett színpadra. 1947–1955 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1955–1960 között a Petőfi Színházban volt látható, 1961-ben a Jókai Színház tagja volt.

Magánélete

Felesége Ürmössy Anikó (1892–1968) színésznő volt, akivel 1918. január 10-én kötött házasságot Budapesten, az Erzsébetvárosban.^[2] Gellért Lajos zsidó volt, Ürmössy Anikó régi nemesi családból származott. A család kezdetben ellenezte a házasságot, de Anikó ragaszkodott hozzá. Házasságuk tartósnak bizonyult.^[3]

Színházi szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 26.^[4]

Egyéb színházi szerepei

• Ibsen: Kísértetek....Oswald
• Karinthy Frigyes: Holnap reggel....Ember Sándor
• Molnár Ferenc: A vörös malom....Magister
• William Shakespeare: A velencei kalmár....Shylock

Filmjei

Színészként

• Házasodik az uram (1913)
• Fixírozzák a feleségem (1914)
• Az ősember (1917)
• Az élet királya (1918)
• A bánya titka (1918)
• Tavaszi vihar (1918)
• Az isten fia és az ördög fia (1918)
• Az aranyborjú (1918)
• Álarcosbál (1918)
• Fekete kapitány (1920)
• Újraélők (1920)
• Lidércnyomás (1921)
• Repülő arany (1932)
• Úri muri (1950)

Rendezőként

• Az egér (1921)

Művei

• Levelek az én megholt édesanyámhoz... (1921)
• Írás egy emberről, aki mindenképp boldog akar lenni (regényes önéletrajz, 1921)
• Száz színész egy sorba... (karikatúrák, Gedő Lipóttal, 1923)
• Kvartett (dráma, Somlár Zsigmonddal, 1923)
• Egy cigány, egy király (portrék és karikatúrák, Tyrnauer Istvánnal, 1928)
• Szegény angyalok (dráma, 1930)
• Timosa (dráma, 1932)
• Gurul a becsület (regény, 1941)
• Elajándékozott évek (elbeszélés, 1943)
• Nyitott szemmel (visszaemlékezés, 1958)

Díjai

• Érdemes művész (1956)

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• https://mek.oszk.hu/00000/00019/html/g/i004419.htm

További információk

• Filmkatalógus.hu
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet