A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését. A közgazdaság pedig tanulmányozza a különféle gazdasági mechanizmusokat, módszereket, melyeket a társadalmak a szűkös erőforrások elosztására használnak.
Az elméleti gazdaságtan alapvetően két eltérő gazdaságszervezési módszert különböztet meg egymástól: piacgazdaság, ahol az egyének és a vállalkozások hozzák meg a döntéseket; valamint az utasításos gazdaság, ahol a hierarchia csúcsán a kormányzat döntései állnak.[1]
Tiszta piacgazdaság
A piacgazdaságban (market economy) az egyének és a magántulajdonban levő vállalatok hozzák meg a termelést és a fogyasztást érintő döntéseket. A leggyakoribb tulajdonforma a magántulajdon. A vállalatok a legnagyobb nyereséget, profitot hozó fogyasztási cikkeket részesítik előnyben, ezen áruk előállításához költségminimalizáló stratégiát követnek. Az egyének a munkával megkeresett munkabérüket, illetve a különböző tulajdonokból származó jövedelmeiket költhetik el, s ezzel döntenek a fogyasztásról. Végeredményben a vállalatok kínálatának és a háztartások keresletének kölcsönhatása határozza meg a piacon értékesített termékek árát és az eladott mennyiséget.
A piacgazdaság szélsőséges formáját laissez-faire gazdaságnak nevezik.
Utasításos gazdaság
Az utasításos gazdaságban (command economy) a kormányzat hozza meg az összes fontos döntést a termelésről, elosztásról (a mit, hogyan, és kinek kérdésekkel kapcsolatos döntések alapvetően állami előírások formáját öltik). A legfőbb termelési tényezők (föld, tőke) állami tulajdont képeznek.
A tiszta központi gazdaság a piacgazdasággal szemben nem képest nem ösztönöz hatékonyságra, ellenben képes kezelni a piac által figyelembe nem vett negatív jelenségeket (recesszió, gazdasági válság, munkanélküliség és mások).
Vegyes gazdaság
A mai modern gazdaságokat vegyes gazdaság (mixed economy) jellemzi. Ezek elsődleges szabályozó mechanizmusa a piaci árrendszer, azonban ezt kiegészítik az állami beavatkozások (adóztatás, transzferek, monetáris szabályozás) a piaci kudarcok korrigálása, elkerülése érdekében.
Gazdasági rendszerek listája
Az alábbi etimológiai lista ábécé-sorrendben felsorolja a lehetséges gazdasági rendszereket anélkül, hogy kísérletet tenne a hierarchizálásra. Ha egy adott rendszernek több neve van, a többi is megtalálható mellette.
- Anarchizmus
- Anarcho-kapitalizmus
- Anarchokommunizmus ismert még Liberális szocializmus, Liberális kommunizmus és Baloldali anarchizmus néven
- Autokrácia
- Buddhista gazdaság
- Csere gazdaság
- Feudalizmus
- Gandhi gazdaság
- Hagyományos gazdaság
- Hiánygazdaság
- Hidraulikus despotizmus
- Kapitalizmus
- Kolonializmus
- Kommunizmus
- Koordinátorizmus
- Létfenntartó gazdaság
- Merkantilizmus
- Neokolonializmus
- Piaci szocializmus ismert még Szocialista piacgazdaság néven
- Ökokapitalizmus
- Öngazdálkodás
- Részvételi gazdaság
- Szociális piacgazdaság
- Szocializmus
- Szintetikus gazdaság
- Tervutasításos gazdaság ismert még Tervgazdaság néven
- Testületi kapitalizmus
- Turbo kapitalizmus
- Új gazdaság
- Vegyes gazdaság
Jegyzetek
- ↑ Samuelson, Paul Anthony 1915-2009: Közgazdaságtan. Nordhaus, William D–Misz, József 1965-. 2012. ISBN 9789630591607 Hozzáférés: 2019. január 3.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.