Einstein–de Haas-hatás -

Az Einstein–de Haas-hatás vagy Richardson-hatás (Owen Willans Richardson után) egy fizikai jelenség, amit Albert Einstein és Wander Johannes de Haas írt le 1915-ben.^[1] Ez a leírás a mágnesesség, az impulzusnyomaték és az elemi részecskék spinje közötti kapcsolatról szól.

Leírás

Az Einstein–de Haas-hatás a Barnett-hatás megfordításának tekinthető.

A hatást igazoló kísérlet a következő: egy vékony huzalra felfüggesztett, tekerccsel körülvett vashengert mágneseznek a tekercsen átfolyó árammal. Ekkor a vas mágneses dipólusai többnyire a külső mágneses tér irányába állnak be, ami csak úgy lehetséges, ha az atomi dipólusok impulzusmomentumai a külső tér irányába mutatnak. Az impulzusmomentumok vektorösszege ekkor már nem nulla, és mérhető forgás figyelhető meg. Az Einstein–de Haas-hatás azt demonstrálja, hogy a spin impulzusmomentuma egy forgó test impulzusmomentumához hasonló természetű, ahogy azt a klasszikus mechanikában megfogalmazták. Ez egy figyelemreméltó megállapítás volt, mivel az elektron spinje kvantált és nem lehetséges a klasszikus mechanika keretein belül leírni.^[2]

Jegyzetek

↑ Frenkel physics.umd.edu
↑ Alice Calaprice, The Einstein Almanac (Johns Hopkins University Press, Baltimore, 2005), p. 45. ISBN 0-801-88021-1

Források

↑ Frenkel physics.umd.edu: V. Ya. Frenkel: On the history of the Einstein–deHaas effect. www.physics.umd.edu

További információk

Hans Breuer: Atlasz 10.-Fizika. (hely nélkül): Athenaeum 2000 Kiadó. 2002. ISBN 9789639261990
Karl Reichel: Gyakorlati mágnestechnika. (hely nélkül): Műszaki Kiadó. 1985.
S. J. Barnett: Magnetization by Rotation. (hely nélkül): Physical Review, Vol. 6. 1915. 239–270. o.
S. J. Barnett: Gyromagnetic and Electron-Inertia Effects. (hely nélkül): Review of Modern Physics, Vol. 7, Issue 2. 1935. 129–166. o.
David R Topper. Quirky sides of scientists: true tales of ingenuity and error from physics and astronomy. Springer, 11. o. (2007). ISBN 0387710183

http://prola.aps.org/abstract/PR/v6/i4/p239_1
http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert48/MPIMagnesesseg.html Archiválva 2013. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Einstein–de_Haas-hatás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[Frenkel_physics.umd.edu_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Frenkel physics.umd.edu

[2] Alice Calaprice, The Einstein Almanac (Johns Hopkins University Press, Baltimore, 2005), p. 45. ISBN 0-801-88021-1

[1]

[2]