A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fizikában a Dirac-egyenlet a relativisztikus kvantummechanika hullámegyenlete, amit Paul Dirac brit fizikus 1928-ban alkotott meg. Az egyenlet az ½ spinű részecskék (mint az elektron) helyes, relativisztikus (a speciális relativitáselmélettel konzisztens) kvantummechanikai mozgásegyenlete. A Dirac-egyenlet mindenféle bővítés nélkül (mint például a Pauli–Schrödinger-egyenlet) magába foglalja a spint, továbbá jóslatot tesz az antirészecskék létezésére. Dirac az elektron antirészecske-párjának, a pozitronnak a kísérleti kimutatásakor, 1933-ban kapott Nobel-díjat.
Matematikai forma
Dirac eredetileg a következő formában adta meg az egyenletet:
ahol:
- m a részecske nyugalmi tömege
- c a fénysebesség,
- p az impulzus operátora,
- a redukált Planck-állandó,
- x és t a tér- és időkoordináták.
Az egyenletben megjelenő további tagok a 4x4-es és mátrixok, és a Dirac-spinor (négykomponensű hullámfüggvény). A mátrixok mind hermitikusak (ami mátrixok esetén ugyanaz, minthogy önadjungáltak, továbbá antikommutálnak egymással:
ahol i és j különböző indexek 1-től 3-ig.
Kovariáns alak
A szabad Dirac-egyenlet kovariáns alakja
ahol a kétszer szereplő indexekre (μ = 0, 1, 2, 3) összegzünk, a négyesgradiens és gamma mátrixok vagy Dirac mátrixok. A gamma mátrixok teljesítik a
antikommutációs relációt, ahol a Minkowski-metrika és a mátrixok Clifford-algebrát alkotnak (Dirac-algebra). A operátorokat mátrixokkal reprezentáljuk. Explicit alakjuk standard ábrázolásban (Dirac ábrázolás)
melyek a Pauli-mátrixok és a 2×2 egységmátrix segítségével a következő alakban írhatók bevezetve a mátrixot
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.