A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Dimetil-higany | |||
IUPAC-név | dimetil-higany | ||
Más nevek | dimetilhigany | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 593-74-8 | ||
PubChem | 11645 | ||
ChemSpider | 11155 | ||
EINECS-szám | 209-805-3 | ||
MeSH | Dimethyl+mercury | ||
ChEBI | 30786 | ||
RTECS szám | OW3010000 | ||
| |||
| |||
InChIKey | ATZBPOVXVPIOMR-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 3600205 | ||
Gmelin | 25889 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C2H6Hg | ||
Moláris tömeg | 230,66 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen folyadék | ||
Sűrűség | 2,96 g/ml | ||
Olvadáspont | −43 °C | ||
Forráspont | 87–97 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
Gőznyomás | 66 mbar (20 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
R mondatok | R26/27/28, R33, R50/53[1] | ||
S mondatok | (S1/2), S13, S28, S36, S45, S60, S61[1] | ||
Lobbanáspont | 5 °C[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A dimetil-higany (CH3−Hg−CH3) szerves higanyvegyület. Színtelen folyadék, az egyik ismert legerősebb idegméreg. Kissé édes illatúként jellemzik, de szagának megérzéséhez olyan mennyiségű gőzt kellene belélegezni, hogy az rendkívül veszélyes lenne.
Előállítása, szerkezete, reakciói
Egyike a legelsőként felismert higanyorganikus komplexnek, ami jelentős stabilitását jelzi. Nátriumamalgám és metil-halogenidek reakciójában keletkezek:
- Hg + 2 Na + 2 CH3I → (CH3)2Hg + 2 NaI
Előállítható higany(II)-klorid metil-lítiummal történő alkilezésével is.
HgCl2 + 2 LiCH3 → (CH3)2Hg + 2 LiCl
Molekulájának alakja lineáris, benne a Hg−C kötés hossza 208,3 pm.[2]
Reakciói
Legfeltűnőbb sajátossága a vízzel szembeni stabilitása: a hasonló kadmium- és cinkorganikus vegyületek gyorsan hidrolizálnak. A különbség mutatja a Hg(II) oxigén ligandumokkal szembeni kis affinitását. Higany(II)-kloriddal reagálva vegyes klór-metil vegyületet alkot:
- (CH3)2Hg + HgCl2 → 2 CH3HgCl
A dimetil-higannyal ellentétben – mely illékony folyadék – a CH3HgCl kristályos anyag.
Felhasználása
A dimetil-higanynak – veszélyei miatt – szinte semmilyen alkalmazása nem ismert. A toxikológiában toxinreferensként alkalmazzák. A higany kimutatásához NMR-készülékek kalibrálására is használják, de előnyben részesítik a kevésbé mérgező higany-sókat.[3][4]
Veszélyei
A dimetil-higany rendkívül veszélyes anyag. Már 0,1 ml mennyiségben felszívódva is halálos lehet.[5] A veszélyt tovább fokozza a folyadék nagy gőznyomása.
A dimetil-higany gyorsan (másodpercek alatt) átjut a latexen, PVC-n, butilgumin és neoprénen, és a bőrön keresztül felszívódik. Emiatt a laboratóriumokban általában használt kesztyűk nem nyújtanak megfelelő védelmet. A dimetil-higannyal csak rendkívül ellenálló laminált, és az alá vett neoprén vagy más erős igénybevételre alkalmas anyagból készült kesztyűt viselve lehet dolgozni. Ezen kívül hosszított védőálarc és elszívófülke használata is szükséges.[5][6]
A dimetil-higany könnyen átjut a vér-agy gáton, valószínűleg a ciszteinnel való komplexképződése révén. A szervezetből csak lassan ürül ki, tehát bioakkumulációra hajlamos. A higanymérgezés tünetei hónapokig lappanghatnak, így mire észlelhetővé válnak, előfordulhat, hogy már nem lehet hatásosan kezelni.
A dimetil-higany toxicitását kiemelte a Dartmouth College szervetlen kémikusának, Karen Wetterhahnnak 1997-ben bekövetkezett halála, mely hónapokkal azután történt, hogy a vegyület egy cseppje rákerült latexkesztyűs kezére.[5]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylmercury című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
- ↑ a b c d e A dimetil-higany vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
- ↑ Chris Singer: 199Hg Standards, 1998. március 10. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
- ↑ Roy Hoffman: Mercury NMR, 2007. február 21. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
- ↑ a b c Hazard Information Bulletin - Dimethylmercury. OSHA Safety and Health Information Bulletins (SHIBs), 1997-1998
- ↑ Simon Cotton, Dimethylmercury and mercury poisoning. The Karen Wetterhahn story. Molecule of the Month.
További információk
- ATSDR - ToxFAQs: Mercury Archiválva 1999. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - Public Health Statement: Mercury Archiválva 2002. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - ALERT! Patterns of Metallic Mercury Exposure, 6/26/97 Archiválva 2000. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - MMG: Mercury Archiválva 2003. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - Toxicological Profile: Mercury Archiválva 2001. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- National Pollutant Inventory - Mercury and compounds Fact Sheet
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.