A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A digitális jogkezelés (Digital Rights Management = DRM) az interneten fellelhető digitális tartalmak technikai és jogi védelmére szolgáló technológiák összefoglaló neve, melyek lehetővé teszik a digitális mű azonosítását, a műhöz fűződő jogok kezelését, a tartalom felhasználásának szabályozását, a jogdíjak megfizetését, a felhasználók magatartásának nyomon követését és a jogok érvényesítését. A DRM tehát egy tartalomeladást és felhasználást ellenőrző rendszer, melynek két alapvető célja az azonosítás és a jogérvényesítés.
A DRM-technológiák kapcsolódhatnak magához a műhöz, az internetes hálózathoz, vagy a felhasználó által használt eszközökhöz, berendezésekhez. Így alkalmazásuk fizikai hordozókon (CD-ken, DVD-ken), illetve olyan interneten terjesztett tartalmakban a leggyakoribb, mint zenei fájlok, elektronikus könyvek, szövegek, képek, játékok vagy letölthető videók.
Fogalom-meghatározás
A digitális jogkezelés fogalmára sem hazai, sem nemzetközi szinten nem létezik egységes definíció, a szakirodalomban számos meghatározás fellelhető:
Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége (The American Library Association = ALA) szerint: „a DRM-technológia célja, hogy ellenőrizze a hozzáférést, nyomon kövesse és korlátozza a digitális művek felhasználását”.[1]
Az Electronic Frontier Foundation (EFF) meghatározása szerint: „a digitális jogkezelő technológiák célja a jogtulajdonosok által birtokolt szellemi tulajdon felhasználására irányuló ellenőrzés fajtáinak és/vagy hatályának a növelése".[1]
A W3C konzorcium a következő megállapítással él: „a DRM sokkal inkább a szerzői jogok digitális kezeléséről, mintsem a digitális jogok menedzseléséről szól; a DRM mindazt a technológiát, eszközt és eljárást jelenti, amelyekkel a digitális tartalom kereskedelme során védik a szellemi tulajdont".[1]
A DRM rendszerek szabályozása
A DRM jogszabályi környezetét a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization = WIPO) által készített internet-szerződések biztosítják:
- a WIPO Szerzői Jogi Szerződése (WIPO Copyright Treaty = WCT)
- a WIPO Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződése (WIPO Performances and Phonograms Treaty = WPPT)
E két szerződést hazánk az 57/1998.(IX. 29.) OGY határozattal erősítette meg, és már az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról is ezen szerződések szellemében készült.[2]
A szerzői jogi törvény szerint a DRM rendszerek, a szerzői jog védelmére szolgáló műszaki intézkedések azok az eszközök, termékek, alkatrészek, eljárások, illetve módszerek, amelyek arra szolgálnak, hogy a szerzői jog megsértését megelőzzék vagy megakadályozzák .[3]
A DRM-re vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alapja még "az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv" (Infosoc-irányelv).[4]
A klasszikus DRM rendszer működése
A DRM rendszerek kriptográfiai eljárások segítségével teszik lehetővé a digitális tartalmak hozzáférhetőségének szabályozását. A kívánt digitális tartalom titkosítása egy licenchez van hozzárendelve. A digitális tartalom adathordozójához szabad a hozzáférés, viszont a hozzárendelt licenc hiányában nem érhető el a tartalom.
A védeni kívánt digitális tartalmat a tartalomért felelős szerver első lépésben olvashatatlanná alakítja át a DRM tömörítő segítségével. "Kérésre a licencszerver létrehozza a szükséges licencet, a felhasználói hitelesítéshez és a tartalomértelmezéshez szükséges kulcsokat, számításba véve a különböző ismertető jeleket (felhasználó, vagy eszközgép) és a különböző jogokat. Amennyiben a felhasználó egy DRM által védett tartalomhoz szeretne hozzáférni, a DRM vezérlőegység azonnali licenckéréssel fordul a licencszerver felé. A megjelentető szoftver hitelesség és integritás azonosítása esetében, a védett tartalom a licencben megfogalmazott kulcsok segítségével dekódolja, majd a megjelentető szoftver újra olvashatóvá teszi a tényleges tartalmat."[5]
DRM másolásvédelmi technikák
A DRM a digitális tartalom szabályozására és ellenőrzésére különböző technikákat alkalmaz, ezek közül néhány:
Titkosítás: kriptográfiai eljárás, segítségével a digitális tartalmat titkosítani lehet, hogy csak a tartalom felhasználására jogosult személyek férhessenek hozzá. A titkosított információ a felhasználó számára egy kulcs birtokában érhető el.
Digitális vízjelezés: szteganográfiai eljárás, melynek célja az adott digitális tartalom (kép-, film-, hang-, szövegfájl) tulajdonjogának bizonyítása. Számos típusa van: a legelterjedtebb a látható vízjel, a rejtett vízjel és a kettő kombinációja. A rejtett digitális vízjel esetében a szerzői jogok bizonyítására szolgáló adatokat úgy illesztik be a megjelölni kívánt szerzői mű digitális állományába, hogy az észrevétlen maradjon az egyszerű felhasználó számára. Így a rejtett vízjeles műveket csak megfelelő lejátszó készülékekkel lehet érzékelni. A látható vízjelekkel ellátott dokumentumokon feltüntetik a szerző (jogtulajdonos) nevét, ezáltal válik biztosítottá a tulajdonjog.[6]
Jogleíró nyelv: a jogvédett művek tulajdonságait, a felhasználásra vonatkozó szabályokat és a felhasználással kapcsolatos műveleteket tartalmazó nyelv. Ilyen leíró nyelv az ODRL (Open Digital Rights Language) nyílt forráskódú szabvány, amelyet gyakran az akadémiai és az oktatási szférában, illetve a mobil hálózatokban használnak. Egy másik, az XRML (Extensible Rights Markup Language) DRM-implementációt főként az elektronikus kereskedelem céljaira fejlesztettek ki.[7]
DRM technológiák
- Adobe ADEPT (lásd: Adobe Digital Editions)
- Apple FairPlay (lásd: FairPlay)
- CodeMeter
- Marlin DRM (lásd: Marlin DRM)
- Microsoft Windows Media DRM
- OMA DRM (Open Mobile Alliance)
- RealNetworks – Media Commerce Suite
- SED (Secure Electronic Delivery)[halott link]
- SUN DReaM (lásd: Project DReaM)
Jegyzetek
- ↑ a b c Tószegi Zsuzsanna: A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia, TMT, 2006, 10. szám, 449. p.
- ↑ Amberg Eszter: A szerzői jog és a digitális szerzői jogkezelés, Könyvtári figyelő, 2005, 3. szám, 506. p.
- ↑ DÓSA Imre - Polyák Gábor: Informatikai jogi kézikönyv. Budapest, KJK Kerszöv, 2003. 100 p. ISBN 963 224 606 3
- ↑ Gyenge Anikó – Békés Gergely: A Digital Rights Management szerzői jogi természetéről, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2006, 1. szám, 44. p. Hozzáférés ideje: 2012. március 10.
- ↑ Digital Rights Management - Digitális jogok kezelési rendszerei (DRM). Ebookpublisher.biz, 2009. április 7. Hozzáférés ideje: 2012. március 19.
- ↑ Tószegi Zsuzsanna: A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia, TMT, 2006, 10. szám, 450-451. p.
- ↑ Tószegi Zsuzsanna: A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia, TMT, 2006, 10. szám, 454. p.
Források
- Amberg Eszter: A szerzői jog és a digitális szerzői jogkezelés, Könyvtári Figyelő, 2005, 3. szám, 503-513. p.
- Digital Rights Management – Digitális jogok kezelési rendszerei (DRM). Ebookpublisher.biz, 2009. április 7. Hozzáférés ideje: 2012. március 19. http://www.ebookpublisher.biz/hu/magyar-ebook-blog/2009/04/07/digital-rights-management-digitalis-jogok-kezelesi-rendszerei-drm/
- DÓSA Imre – Polyák Gábor: Informatikai jogi kézikönyv. Budapest, KJK Kerszöv, 2003. 286 p. ISBN 963 224 606 3
- Drótos László: E-könyvek DRM védelme. Mek.oszk.hu, https://web.archive.org/web/20120415155248/http://mek.oszk.hu/~mekdl/e-book/drm.html 2011. 12. 04. Hozzáférés ideje: 2012. március 19.
- Fehér Gábor – Polyák Tamás – Oláh István: DRM technológiák. Híradástechnika, LXIII. évf. 11. sz. (2008. november) 16–24. o. arch Hozzáférés: 2012. március 10.
- Gyenge Anikó – Békés Gergely: A Digital Rights Management szerzői jogi természetéről, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2006, 1. szám, 41-57. p. URL: http://www.mszh.hu/kiadv/ipsz/200602-pdf/03_tanulmanygyenge_bekes.pdf Archiválva 2010. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2012. március 10.
- Gyenge Anikó: Digitális jogkezelési rendszerek a szerzői jogban, Infokommunikáció és jog, 2004, 2. szám, 50-56. p.
- Használati útmutató a digitális jogkezeléshez. Indicare.org, 2006. április Hozzáférés ideje: 2012. március 15. https://web.archive.org/web/20120204060046/http://www.indicare.org/tiki-download_file.php?fileId=197
- Kiss Marietta (szerk.): A közös jogkezelők által alkalmazott szerzői jogdíjak szerepe az audiovizuális szektorban: Összefoglaló tanulmány. . Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 2007. 189 p. URL: http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/tanulmany/MeH_study_kjk_final_2007.pdf Hozzáférés ideje: 2012. március 19.
- Senkei-Kis Zoltán: Az internetes szerzői jog, és annak könyvtári vonatkozásai. Budapest, 2009. 8 p. . URL: http://doktori.btk.elte.hu/lit/senkeikiszoltan/tezis.pdf Hozzáférés ideje: 2012. március 10.
- Tószegi Zsuzsanna (2006. szeptember 1.). „A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia”. Tudományos és műszaki tájékoztatás 2006 (10), 447-456. o. . (Hozzáférés: 2014. március 26.)
- Tóth Péter Benjámin. „A Digital Rights Management or Digital Content Control”, Indicare.org, 2004. december 21. Hozzáférés ideje: 2012. március 15. http://www.indicare.org/tiki-read_article.php?articleId=67
További információk
- BBC – What is DRM? (angolul)
- Microsoft.com – Licensing Windows Media DRM Technologies (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.