A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Csoór Lajos | |
Született | 1893. január 21.[1][2] Aszód[1] |
Elhunyt | 1963. április 18. (70 évesen)[3] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Nagyváradi Királyi Jogakadémia (–1914) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csoór Lajos (Aszód, 1893. január 21.[4] – Budapest, 1963. április 18.)[5] magyar újságíró, lapszerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő, termelőszövetkezeti tag.
Élete
1893-ban született Aszódon, Csoor Jenő vasúti felügyelő és Danyek Ilona római katolikus szülők gyermekeként.[4] Kilenc éves volt, amikor elvesztette apját, attól fogva édesanyja egyedül nevelte őt és három fiatalabb testvérét, sok nélkülözés között és nehéz munkákat vállalva. Középiskoláit a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, majd ugyancsak Nagyváradon elvégezte a jogi akadémiát is. Az első világháború alatt szinte végig frontszolgálatot teljesített, meg is sebesült és több kitüntetést is elnyert, végül tartalékos hadnagyként szerelt le.
1918-ban az Országos Magyar Földbérlő Egyesülethez került fogalmazónak, majd titkár, végül igazgató lett. 1925-ben megalapította A Föld című kisgazda politikai hetilapot, majd miután azt betiltották, újabb hasonló lapokat indított Igazság, illetve Kisiparosok Lapja címmel. Több könyve, kisebb – füzet terjedelmű – írása és sok szakcikke jelent meg; szépirodalmi tevékenységet is kifejtett, mint lírikus és mint novellista egyaránt.
1935-ban országgyűlési képviselőnek is megválasztották, a turai választókerületben jutott mandátumhoz a Népakarat Párt színeiben. A Parlamentben rendkívül aktív felszólaló volt, szinte minden vitához hozzászólt, hogy kifejezésre juttassa a kistelepülések dolgozó lakosságának felfogását és igen sűrűn interpellált is, szintén vidéki kérdések kapcsán. Ezek miatt szélsőjobboldali képviselőnek tekintették, noha sok tekintetben határozottan a kormányzati álláspont mellett állt ki. Az 1939-es választáson a régi kerülete – amely akkorra kibővült és az aszódi választókerület nevet kapta – közel 80 %-os szótöbbséggel választotta újra, két ellenjelölttel szemben.
Felesége Filiette Anna volt, akivel 1920-ban kötött házasságot Budapesten.[5]
Művei
- Az ingatlanforgalom és a földbérletek új szabályozása (1919)
Jegyzetek
Források
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Csoór Lajos oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 3.
- Csoór Lajos adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2024. február 14.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. . Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Szerk. Csatár István, dr. Hovhannesian Eghia és Oláh György. Bp., 1939. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.