A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A katódsugárcső (angolul cathode ray tube, CRT), melyet Karl Ferdinand Braun fejlesztett ki, hagyományosan radarkijelzők és oszcilloszkópok (korábban a számítógépképernyők és televíziók) kijelző eszköze. A 20. század végéig a tévéképernyőkben kizárólag ezt használták. Azóta megjelentek a plazmaképernyők, folyadékkristály-, DLP, OLED képernyők és más technológiák.
Működése
A katódsugárcsőben elektronok csapódnak fluoreszcens ernyőre, ahol a luminofor képpontokat (melyek előállításához általában cinkvegyületeket használnak) gerjesztve, felvillanást hoznak létre. Ezek a felvillanások alkotják a képet. A képpont felvillanása és kioltása közt eltelt idő alapján különböző utánvilágítású csövekről (képernyőkről) beszélhetünk, melyek közül a hosszú utánvilágítású csöveket előszeretettel használták a harcászati lokátor technológiában megjelenítőként, míg a rövid utánvilágítású csövek a gyorsan változó képi tartalom megjelenítésére alkalmasabbak. Az elektronok megfelelő helyre juttatásáról (eltérítéséről) mágneses- vagy elektromos tér gondoskodik. Jellemzően a nyújtottabb, 30 fok szögnyílású csöveknél elegendő az elektronsugár eltérítéséhez kettő pár, egymásra térben merőlegesen elhelyezett elektromosan szabályozható töltöttségű lemez, míg a nagyobb szögnyílású ( >65 fok ), jellemzően televíziókban, monitorokban alkalmazott csöveknél az eltérítést a cső nyakához közel helyezkedő tekercsekkel oldották meg. Színes televízió esetén minden alapszínhez (piros, zöld és kék színhez) külön elektronnyaláb tartozik, amelyet a képernyő megfelelő színben villódzó részeire vezetnek (ábra). Fehér szín megjelenítésekor mindhárom alapszínt ugyanolyan intenzitással gerjesztik elektronsugárral.
Lemágnesezés
A színes megjelenítők esetében a fluoreszcens ernyő és elektronágyúk között egy lyukmaszk található, mely biztosítja, hogy a 3 elektronágyú közül mindegyik csak a saját színű képpontját találja el az ernyőn. Mivel ez egy fém szita, ezért a nagyfeszültségű térben felmágneseződhet. Ha ez megtörténik, akkor a lyukmaszk mágneses tere úgy hajlíthatja el az elektronsugarakat, hogy azok a nemkívánatos képpontokat is eltalálhatják, így hamis színek keletkeznek a képernyőn. Ezért fontos ezen lyukmaszk lemágnesezése meghatározott időkben.
A legtöbb színes televízióban és monitorban beépített lemágnesező áramkör található, melynek fő eleme a katódsugárcső köré épített lemágnesező tekercs. A monitor bekapcsolásakor ez az áramkör pár másodpercig, időben csökkenő amplitúdójú, váltakozó mágneses mezőt gerjeszt a lemágnesező tekercsben, mely gyengülő tér fokozatosan semlegessé rendezi a lyukmaszk mágneses erőterét. Ez az üzem közben bekövetkező nem kívánt mágnességet megszünteti, azonban a legtöbb gyártó lehetővé teszi ennek a mechanizmusnak a kézi indítását, így bekapcsolt képernyőnél is megismételhető a lemágnesezés.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.