A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A bionika (ami a szakirodalomban biomimikri,[1] biomimetika[2] vagy biomimézis[3] néven is ismert) olyan új, több szaktudományt átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba, abból a megfontolásból is kiindulva, hogy a természetben fennálló természetes kiválasztódás az optimális megoldásokat jelenti egy-egy problémára. A biomimikri vagy biomimetika kifejezést inkább a műszaki tudományokban használják, hogy megkülönböztessék a bionikától, ami inkább az orvosi szaknyelvben terjedt el.[1] A bionika művelésében természettudósok, mérnökök és más tudományágak képviselői (pl. építészek, formatervezők) is együttműködnek.
Történet
Az angol bionics szót nyilvánosan először Jack E. Steele[4] amerikai repülőmérnök használta 1960-ban egy tudományos konferencián tartott előadásában,[5] amit a görög biosz (βίος, jelentése: természet) és a technika (angolul: technics) szavak összevonásából származtatott.
Bár új keletű kifejezésről van szó, de arra, hogy az ember a természetből ellesett megoldásokat megpróbálja mesterségesen, saját hasznára előállítani, már sokkal korábbi példákat is látunk. A görög mitológia szerint Ikarosz[6] a karjára erősített, madártollakból összeállított szárnyakkal próbált meg repülni. Leonardo da Vinci is úgy képzelte el, hogy az ember a madarakéhoz hasonló szárnyak felszerelésével tudna repülni,[7] de rajta kívül mások is – részben még őelőtte is – hasonló elképzeléseket vetettek papírra ill. próbáltak megvalósítani.[8] A későbbi korokból is vannak példák. Az 1889-ben Párizsban rendezett világkiállításon mutatta be Hilaire de Chardonnet azt a szálképző rózsát, amelyet az általa feltalált nitrát műselyem gyártásához készített és aminek mintájául a selyemhernyó szálképzése szolgált.[9][10] Ismert példa a 20. századból a tépőzár is, amelynek előképe a bogáncs volt.[11]
A bionika ma
A bionika[12] mint tudományág a 20. század második fele óta rohamosan fejlődik és mára már többféle alágra tagozódik:[13]
- Antropobionika – Az emberek mozgásának tanulmányozása, annak érdekében, hogy például számukra a legkényelmesebb elhelyezkedést biztosíthassák egy repülőgép pilótafülkéjében, vagy hogy az emberi mozgást minél jobban megközelítő robotokat fejlesszenek ki.
- Eljárásbionika – Biológiai folyamatok vizsgálata annak érdekében, hogy ezek mintájára hatékony eljárásokat dolgozhassanak ki a szükségletek jobb, gazdaságosabb kielégítésére. Ilyen például a fotoszintézis, amely egyebek között alapul szolgálhat a hidrogén és az oxigén vízből történő kivonásához.
- Eszközbionika – Szoros kapcsolatban áll a konstrukciós és a strukturális bionikával. A természetben megvalósult eszközök, technikák átültetésével foglalkozik ember alkotta eszközökbe. Egyes víziállatok például farokuszonyaik mozgatásával hajtják előre magukat, ennek mintájára alkottak meg sekély vízben is használható hajókat, ahol a szokásos hajócsavar nem lenne használható.
- Fejlődésbionika – Az evolúciós folyamatok tanulmányozása a műszaki hasznosítás érdekében, például olyan esetekben, amikor a komplex rendszerek matematikai megfogalmazása még nem áll olyan szinten, hogy azokat számítástechnikai módszerekkel szimulálni lehessen. Ilyenkor csak kísérleti eredményekre lehet támaszkodni.
- Infobionika – Az információs technológia és a biotechnológia egyesítése, az idegrendszer és az elektronikus készülékek kapcsolatának tanulmányozása, mindezek alapján célja bio-nano mérőeszközök és képalkotók létrehozása.[14]
- Klímabionika – A passzív szellőztetés, hűtés vagy fűtés rendszereinek felkutatása a természetben (pl. a termeszvárakban, egyes föld alatt élő állatok járataiban) és a tapasztalatok átvitele építészeti megoldásokba (levegőjáratok, tetőszerkezetek, pincerendszerek megfelelő kialakítása). Helyes alkalmazásukkal jelentős energiamegtakarítás érhető el.
- Konstrukciós bionika – A természetben fellelhető konstrukciós elemek tanulmányozása és mintájuk alapján az ember alkotta szerkezetek tökéletesítése. Ilyen például a csontok belső finomszerkezetének tanulmányozása, aminek alapján újszerű rácsos szerkezetek konstruálhatók.
- Molekuláris bionika – A természetben előforduló jelenségeknek a molekulák – főleg a biomolekulák – megfigyelésén alapuló vizsgálata. A molekuláris szerkezetek vizsgálata olyan újfajta anyagok létrehozására kínál lehetőséget, amelyek nagyon speciális tulajdonságokkal rendelkeznek vagy amelyek meghatározott szerkezeti követelményeknek tesznek eleget. A molekuláris bionika emellett lehetővé teszi új funkciók gyors, biztonságos és olcsó megvalósítását, például különböző anyagok kombinálásával.[15] A mikroelektronika és a nanotechnológia alkalmazásával megállapítatók és alakíthatók lettek a molekulák dinamikáját meghatározó elektromágneses kölcsönhatások és ennek eredményeként olyan készülékek állíthatók elő, amelyek az élő anyag mozgását kísérő fizikai jelenségeket már molekuláris szinten érzékelik. Ezen az alapon az élő anyaggal kölcsönhatásba lépő programozott gépek építhetők be az élő szervezetbe.[16]
- Mozgásbionika – Az áramlási viszonyok és a felületi kialakítás összefüggésének (a súrlódásnak) vizsgálata és az eredmények hasznosítása a folyadékokban és levegőben való mozgás energiaszükségletének csökkentésére. Ilyen vizsgálatok vezettek olyan anyagfelületek kialakítására, amelyek mintájául a rendkívül gyors úszásra képes cápák bőrének felületi szerkezete szolgált.
- Neurobionika – Célja az agy és a gerincvelő hibásan működő vagy sérült részeinek helyettesítése mesterségesen előállított, a szervezetbe beépített információfeldolgozó rendszerekkel.
- Strukturális bionika – Biológiai struktúraelemek elemzése. A kovamoszatok héjának szerkezeti felépítése nyomán például újszerű tetőszerkezeteket konstruáltak.
- Szenzorbionika – Az ingerek érzékelésének vizsgálatával foglalkozik. A denevérek például ultrahangot bocsátanak ki és érzékelik, hogy az a környezetükben levő tárgyról mennyi idő alatt verődik vissza – ebből következtetnek a köztük lévő távolságra. Ezen az alapon készítettek például gépkocsikra olyan érzékelőt, amelynek jeleiből megállapítható a másik autótól való távolság.
Mindezek célja természetesen az, hogy az új ismeretek birtokában újfajta tulajdonságú anyagokat, eszközöket, megoldási módokat lehessen kifejleszteni.
A bionika módszerei
Módszertanát illetően a bionika kétféle eljárást ismer és alkalmaz: [17][18][19]
Analóg bionika – „fentről lefelé” (top-down) folyamat
- A probléma definiálása.
- Analógiák keresése a természetben.
- A természeten talált analógiák elemzése.
- Megoldás keresése a problémára a természetből nyert ismeretek birtokában.
Példa erre a repülőgépek szárnyvégének egy újszerű megoldása.[20] A repülőgépek szárnyainak végén erős turbulencia lép fel, ami megnöveli a légellenállást. A repülőgépgyárak erre kerestek megoldást. A kutatások során megfigyelték, hogy egyes madarak repülés közben szárnyaik végét felfelé hajlítják[21] Ennek a megfigyelésnek az alapján fejlesztették ki az ún. wingletet (magyar elnevezése: szárnyvégi fül), amelynek segítségével jelentősen csökkentették a légellenállást és ezáltal a gép energiafogyasztását. A Festo német mérnökei még ennél is továbbmentek és a sirály repülés közbeni szárnymozgását a "SmartBird" projekt keretein belül sikeresen lemásolták, kiemelkedő aerodinamika hatásfokot érve el.[22]
Absztraktív bionika – „lentről felfelé” (bottom-up) folyamat
- Biológiai alapkutatás: a biomechanika és a biológiai rendszerek kutatása.
- Egy elv felismerése és leírása.
- Az elv absztrakciója, azaz elvonatkoztatása a biológiai előképtől és lefordítása nem szakmaspecifikus nyelvre.
- A lehetséges műszaki alkalmazások megkeresése.
- A műszaki alkalmazás megvalósítása.
Egy példa erre az a felismerés, hogy a lótusz növény leveleiről a víz lepereg és magával sodorja a rárakódott szennyeződéseket (lótusz-effektus), így a levél mindig száraz és tiszta. Ezt látva a kutatók megkeresték azokat a lehetséges területeket, ahol egy ilyen tulajdonságú anyag jól hasznosítható lehetne. Ebből alakultak ki az öntisztuló falfestékek, a gépkocsik szélvédőjén alkalmazott vízlepergető bevonatok, valamint azok a textilkikészítési eljárások, amelyek a kelméket vízlepergetővé és egyben öntisztulóvá teszik.
A bionika módszereinek alkalmazására háromféle eljárás használatos:
- Az előállítás természetes módszereinek lemásolása. Ilyen például a mesterséges szálasanyagok gyártásában a szálképzés megoldása, a selyemhernyó technikájának mintájára.[9]
- A természetben talált mechanizmusok imitálása. Egy példa: A nagyon gyors úszásra képes cápák bőrének felszínét kis, nagyon sűrűn elhelyezkedő pikkelyek borítják. Ezeken a pikkelyeken finom, mikroszkopikus méretű, éles szélű rovátkák vannak, amelyek iránya a vízáramlással párhuzamos és ezzel csökkentik a súrlódási ellenállást. Ennek alapján fejlesztettek ki különleges felületkiképzésű úszódresszeket[23] és hajótesteket.[24] Ez a súrlódáscsökkentő hatás levegőben is érvényesül, ezért repülőgépekre is ragasztanak olyan speciális fóliát (ez az ún. riblet-fólia, az angol riblet, azaz apró borda szóból), amelynek külső felülete hasonló kiképzésű, mint a cápa pikkelyei, ezáltal szintén csökkentik a légellenállást.[25] Kísérletek folynak szélturbina-lapátokon való alkalmazására is.[26]
- A szervezési elvek tanulmányozása az élőlények szociális viselkedéséből, mint amilyen a madarak csoportba rendeződése, a hangyák és méhek képessége arra, hogy megtalálják a legrövidebb utat a táplálék „hazaszállítására” (raj-intelligencia).[27]
A bionika oktatása Magyarországon
Magyarországon ez idő szerint (2010-es évek) két egyetem foglalkozik a bionika oktatásával.[28]
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán – a Semmelweis Egyetemmel együttműködve – 2008 óta folyik Molekuláris bionika mérnöki alapképzés (BSc; "Bachelor of Science"), 2012 óta Info-bionika mérnöki és Orvosi biotechnológia mesterképzés (MSc: "Master of Science").
- A Szegedi Tudományegyetem természettudományi és informatikai karán alapképzésben (BSc) a molekuláris bionika oktatásával foglalkoznak 2010 óta.
Források
- ↑ a b What is biomimicry? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ What is biomimetics? (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Biomimesis and Biomaterials, re-creating the tiny machines of the natural world (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)[halott link]
- ↑ Jack E. Steele - Bionika (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 24.)
- ↑ Peter M. Asaro: Cyborg (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Robert Graves. A görög mítoszok I. (magyar nyelven). Európa könyvkiadó, Budapest, 458. o. (1981)
- ↑ A repülés története (magyar nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Repülőgépek és léghajók: Álom a repülésről c. fejezet (magyar nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ a b Petra Knecht (szerk.). Funktionstextilien (német nyelven). Deutscher Fachverlag, Frankfurt am Main (2003). ISBN 3-87150-833-0
- ↑ Hilaire de Chardonnet (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 24.)
- ↑ A Velcro története (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Janine Benyus: Biomimicry Is Innovation Inspired By Nature (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 24.)
- ↑ Internazionales Bionik-Zentrum (német nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Info-bionika (magyar nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Molecular bionics – Inspirations from the microworld for the macroworld (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)[halott link]
- ↑ Molekuláris bionika alapképzés (magyar nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Nachtigal, W., Blüchel, K.G.. Das große Buch der Bionik. (német nyelven) (2000)
- ↑ Nachtigall, W.. Bionik, 2nd edition (német nyelven) (2002)
- ↑ Rechenberg, I.. Evolutionsstrategie. Optimierung technischer Systeme nach Prinzipien der biologischen Evolution (német nyelven) (1972)
- ↑ Varga Béla: A wingletek aerodinamikája és térhódításuk a repülés különböző területein (magyar nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Winglets in nature (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ A Festo gépészmérnökeinek sikerült lemásolni a sirályok szárnymozgását Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 05.08.2014)
- ↑ High-Tech Swimsuits Approved by Olympic Committee Promise to Even the Competition. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ NASA riblets for stars & stripes (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Riblets – Back in the groove (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)[halott link]
- ↑ Featured research project: Reducing wind turbine blade drag using riblet film (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Kömlődi Ferenc: Intelligens hangyabolyok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- ↑ Egyetemi képzések (magyar nyelven). . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
További információk
- Janine Benyus. Biomimicry: Innovation Inspired by Nature. New York, NY, USA: William Morrow & Company, Inc. (1997). ISBN 978-0688160999
- Kevin M. Passino. Biomimicry for Optimization, Control, and Automation. London, UK: Springer-Verlag (2005). ISBN 978-1-85233-804-6
- Jill E. Steele: Bionics and Engineering: The Relevance of Biology to Engineering. Előadás a Mérnöknők Társasága (Society of Women Engineers) 1983. évi kongresszusán, Seattle-ben
- Jane Bennings et al. Bionics, Nature as a Model. Pro Futura Verlag, München.(1993). Open Library OL17275019M
- Roska Tamás: Info-bionika és érzékelő számítógépek. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
- Nagy Ibolya (2011). „Tananyag lett a bionika – A jövő tudományága”. Élet és Tudomány (46), 1446–1448. o.
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Molekuláris bionika alapképzés (BSc). . (Hozzáférés: 2012. december 27.)
- Szegedi Tudományegyetem – Molekuláris bionika alapképzés. . (Hozzáférés: 2012. február 20.)
Kapcsolódó szócikk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Órajel
Óriás mágneses ellenállás
Összeadó (elektronika)
Üvegtörés-érzékelő
555-ös időzítő IC
Abszorpciós hullámmérő
Aktív ciklusidő
Aktív szűrő
Alkalmazásspecifikus integrált áramkör
Alkalmazásspecifikus standard termék
Amplitúdódiszkriminátor
Anód
Analóg-digitális átalakító
Analógia
Analóg elektromechanikus műszerek
Analóg műszerek közös szerkezeti elemei
Antennapolarizáció
Aránydetektor
Arduinome
ATmega328
ATmega88
Atmel AVR
Automatikus erősítésszabályozás
Automatikus frekvenciaszabályozás
Automatikus optikai vizsgálat
Bifiláris tekercs
Bionika
Bitszelet technika
Bode-diagram
CB-rádió
Dekatron
Demodulátor
Diódás demodulátor
Dielektromos abszorpció
Digital signage
Egyenáramú teljesítmény mérése
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Egylapkás rendszer
Elektródaszárító
Elektromos penetrációs görbe
Elektronika
Elemméretek listája
Elhangolt rezgőkörös demodulátor
Ellenállás–tranzisztor logika
Ellenütemű demodulátor
Erősítés
Erősítő
Erősítő áramkör
Fényorgona
Földelés
Fantomtáp
Felületszerelési technológia
Flip-flop (elektronika)
Flipflop (elektronika)
Fotoellenállás
Fotolitográfia
Glimmlámpa
GPS-vezérelt oszcillátor
Gyengeáram
Háromfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Hővezető lap
Hall-effektus
HP200A
HP200CD
Hullámvezető
IPS panel
Jósági tényező
Jitter
Közös módusú elnyomás
Kapacitás-feszültség mérés
Kapcsoló
Kapcsolóüzemű tápegység
Kaszkádgyorsító
Kibocsátókapcsolt logika
Kirchhoff-törvények
Koronakisülés
Kristálykályha
Kristályoszcillátor
Kvantálási zaj
Kvantálás (jelfeldolgozás)
Lítiumion-akkumulátor
Lokátor
Műveleti erősítő
Maradékfeszültség
Mechatronika
MEMS
Mikrochip (állatmegjelölés)
Mikroelektronika
Mikromat építőkészlet
Négypólusok
Negatív ellenállás
Nikkel-metál-hidrid akkumulátor
No Instruction Set Computing
Nyitásérzékelő
OLED-televízió
Oszcillátor
Package on package
PMR-rádió
PMR rádió
Programozható logikai mátrix
Rádió-vevőkészülék
Rövidre zárás
RAM
RC oszcillátorok
Rezgőkör
ROM
Sörétzaj
SAE800
SDR (Software-defined radio)
Shift regiszter
Sinc-szűrő
SINPO
SLAR
Sugárzott teljesítmény
Szabályozás
Szaggató
Szekvenciális logika
Szent Elmo tüze
Szerelőlap
Szerkesztő:Pegy22/Alkalmi
SZESAT
Szilárdtest relé
Szimmetrikus audiovonal
Szinkronizálás (elektrotechnika)
Tápvonal
Távirányító
Távközlési Kutató Intézet
Túlfeszültség
Tekercselt huzalkötés
Teljesítményelektronika
Tranzisztor–tranzisztor logika
Tranzisztoros demodulátor
Tranzisztoros rádió
Ultrakapacitás
V-chip
Varázsszem
Versenyhelyzet
Villamosmérnök
Volksempfänger
Walkman
Ward Leonard-rendszer
Wien-hidas oszcillátor
Zener-effektus
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.