A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti. Nem összekeverendő a relatív atomtömeggel, amely a kémiai elem atomjának átlagos tömege. Az elemek legtöbbjének vannak izotópjai, melyek atomtömegének előfordulási arány szerint súlyozott átlaga megadja a relatív atomtömeget. A mesterségesen előállított elemeknek általában csak egyetlen izotópja ismert, ezért azok relatív atomtömege egész szám. A tömegszám egy másik gyakori fogalom, amivel össze szokás keverni az atomtömeget. A proton és a neutron tömege közötti különbségek, illetve az elektronok tömegének figyelembevétele miatt a tömegszám nem egyenlő se az atomtömeggel, se a relatív atomtömeggel.
Atomtömeg
Egy adott atom tömege a protonok, neutronok és elektronok nyugalmi tömegének és a tömegdefektusnak az összege. Az IUPAC megfogalmazásában az atomtömeg egy alapállapotú atom nyugalmi tömege, melyet általában egységes atomi tömegegységben adnak meg.[1] Jele ma.
Relatív atomtömeg
Az IUPAC meghatározásában a relatív atomtömeg az atom átlagos tömegének az egységes atomi tömegegységhez mért aránya.[2] Jele: Ar.
Mivel az atomok parányi, 100 pm (10−10 m) nagyságrendű anyagi részecskék, tömegük rendkívül kicsi. Ez megadható grammban vagy kilogrammban, például a legkönnyebb elemnek, a hidrogénnek egyetlen atomja 1,67 ·10−27 kg. Ilyen kis számokkal azonban nehéz dolgozni, ezért bevezették a relatív atomtömeget. Ennek egysége az ATE (atomi tömegegység), ami a 12C izotóp tömegének az 1/12-ed része: 1,66 ·10−27kg. Ez közelítőleg egy proton, vagy egy neutron tömege.
A relatív atomtömeg egy viszonyszám, amely megmutatja, hogy adott elem atomjának átlagos tömege hányszor nagyobb a 12C-izotóp tömegének 1/12-ed részénél. A relatív atomtömeg legtöbbször törtszám, kiszámításánál ugyanis figyelembe veszik az adott kémiai elemet alkotó izotópok atomtömegét és azok előfordulásának százalékos arányát.
A relatív atomtömeg fogalma sem helyettesíthető a tömegszám fogalmával. A tömegszám ugyanis az adott izotóp protonszámának valamint neutronszámának összegével egyenlő. A relatív atomtömeg viszont az adott kémiai elem izotópjainak átlagos tömege, figyelembe véve azok előfordulási arányát.
Változás az SI-mértékegységrendszer megújítása következtében
A hagyományos mértékegységek a hidrogén, illetve a 12-es tömegszámú szénatom tömegén alapultak. Ez 2019-ben olyan módon változott, hogy a mol mértékegység kizárólag az Avogadro-szám függvénye. Ezáltal a fentieket az atomok és molekulák darabszáma alapján határozzák meg. Például az atomi tömegegység az Avogadro-szám reciproka (a gyakorlatban inkább annak ezredrésze).
Hasonló szócikkek
Jegyzetek
- ↑ IUPAC Gold Book - atomic mass. goldbook.iupac.org, 2019
- ↑ IUPAC Gold Book - relative atomic mass. goldbook.iupac.org, 2019
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.