A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az analóg műszerek közös szerkezeti elemei többnyire minden műszerben megtalálhatóak. A műszer típusa általában meghatározza, hogy ezek közül melyik alkalmazható.
Tengely
A tengely többnyire vékony sárgaréz cső, vagy alumínium ötvözet (AlMgSi), két végében egy-egy hidegen beszorított acélcsappal (csúcs). A tengely helyettesíthető két tengelycsonkkal is, ami nem változtat az előbbieken. Ilyen esetben ügyelni kell az egytengelyűségre, valamint a szigetelésre is.
Csúcs
A beszorított csúcs kúposra hegyezett (általában 60°), a végén 15-30-100 μm sugárral legömbölyített. Kívánatos, hogy a legömbölyített felülete tükörsima, és szennyeződésektől mentes legyen.
Feszített szál
A lengőrész, merev tengely helyett feszített szál körül is elfordulhat, lenghet. A két feszített szál, (vagy egy függesztett szál) tulajdonképpen egy, vagy két tengelycsonk, ami csavarásra van igénybe véve, és így egyben visszatérítő nyomatékként működik az esetleges áramhozzávezetésen kívül. A „piskóta fazonú” szál nagy mechanikai feszültségeket szenved, azokat csak különleges anyagok bírják ki (platina ötvözetek).
Csapágy
Csúcsos műszereknél a csappal érintkező csapágy anyaga mesterséges zafír. Belső kialakítása mindig a csúcs méreteihez illeszkedő, kúpszöge kb. 80˚, belső felén kb. 100 μm sugárral, gömbölyítik le. Kívánatos, hogy a belső felülete tükörsima, belső gömbölyített felülete polírozott legyen. A csapágyat sárgaréz hüvelybe foglalják. A hüvely általában finom menettel készül. A csapágyak beállításával a lengőrész csúcsa és a csapágy között minimum 15 µm tengelyirányú csapágyhézagot állítunk be.
Fajtái
- Egyszerű, befoglalt csapágy
- Rugós csapágy. A csapágy háza, és a csapágy között kisméretű rugó helyezkedik el. Ez a rugó a lengőrendszer súlya alatt még nem nyomódik össze, de a mechanikai, vagy hőtágulás hatására bekövetkező deformációktól megvédi a csúcsokat.
- Olajtöltésű csapágy. Ez rugó nélküli csapágy, melybe meghatározott, a lengőrész tehetetlenségi nyomatékától függő mennyiségű szilikonolajat töltöttek be. Az olaj viszkozitása is változó lehet. (Bővebben a csillapítási módoknál.)
- Lassanrajzoló műszereknél használatos még a talpcsapágy.
Lengő
A mérőmű azon része, mely a kitérítő nyomaték hatására visszatérítő nyomaték ellenében el tud mozdulni. A mozgást valamilyen csillapítás fékezi, mely hatására a mért értékhez képest a tényleges értéken általában túllendül, és csillapodó lengéssel a ténylegesen mért értékre áll be.
Mutató
A lengőrész használati szöghelyzetének megállapítására szolgál, közönségesen a lengőrész tengelyére van erősítve. Az összeerősítésnek olyannak kell lennie, hogy méréskor a mutató-tengely-lengőrész viszonylagos szöghelyzete ne változzék. Főszabály, hogy a messziről leolvasott műszernél a távolból is jól látható legyen, míg precíziós, készülékbe építhető műszereknél a finom leolvasást biztosítsa!
- A mutató anyaga vékony alumínium lemez, élével fölfelé fordított vályú, melynek bordázata mechanikai merevítést is szolgál.
- Használatos még kör keresztmetszetű mutató is. Anyaga alumínium cső. A precíziós műszereknél úgynevezett „késél” kialakítás a szokásos.
- Készülhet mutató kúpos üvegcsőből is.
- Készülhet még műszer fénymutatóval is. A fénymutató a lengőrészen elhelyezett tükörre vetített, és arról visszavert fénysugár. A fénymutató nagy előnye, az anyagi mutatókkal szemben, hogy a tükör súlya, és tehetetlenségi nyomatéka jelentősen kisebb, mint egy mutatónak. További előnye, hogy egyszerű fogásokkal könnyen meghosszabbítható, például: a skálának a mozgó tükörtől való távolításával, akár a műszeren kívüli elhelyezésével, illetve (a műszeren belüli) többszöri tükrözéssel, vagy akár a terem falán felfestett skálával, esetleg több méter hosszú "mutató" is létrehozható.
Skála
A skála általában sík fémlap, síkja (a profil műszerek kivételével) merőleges a lengőrész forgási tengelyére, párhuzamos a mutató pályájával. Ha a skálalapon erre szolgáló kivágás, és az alatt tükör is van, a parallaxis hiba (helytelen nézésből származó hiba) kiküszöbölhető.
Skála tükör
Általában üveg, ritkábban fém alapanyagú. A skála alatt helyezkedik el. Vagy a skála alatti tartószerkezetre, vagy a skálára rögzítve. A tükör rögzítéséhez nem használható cianoakrilát hatóanyagú ragasztó, mivel az általa adott rideg kötés nem tudja kiegyenlíteni a hőtágulások különbségét. Ideiglenes rögzítésre használhatunk ilyen ragasztót is, de kombináljuk valamilyen rugalmas ragasztóval.
Ellennyomaték
A műszer a kitérítő nyomaték hatására kitér. Ezzel szemben működnie kell egy visszatérítő nyomatéknak. A kitérés akkora lesz, amikor a két nyomaték éppen egyenlő nagyságú.
Rugó
Az ellennyomatékot legtöbbször rugó szolgáltatja. A rugó egy Arkhimédészi spirál alakú vezető anyag (bronz). Két rugó felrakása esetén, azokat úgy kell elhelyezni, hogy a kitérítés hatására az egyik rugó menetei nyíljanak, míg a másik rugó menetei záruljanak. Ezzel kiküszöbölhető a hőmérsékletváltozásból bekövetkező hiba. Nem egyforma nyomatékú rugók esetén a nagyobb erősségű rugó kerüljön a nullaállító szerelvényhez! (lásd ott)
Torziós szál
A visszatérítő nyomatékot, (és vele az áram hozzávezetést) biztosíthatjuk feszített (torziós) szálakkal is. A korszerű műszerekben kis visszatérítő nyomatékot használunk az érzékenység fokozására. Ezt feszítettszálas kivitellel érjük el. A szálak tulajdonképpen két csavarásra igénybevett rúdnak foghatók fel. A szálak mechanikusan előfeszítettek a szál belógás elkerülésére. Az előfeszítést két bronz rugó végzi. A kitérítésnél a szálak rugókhoz rögzített végei állnak, míg a lengőrendszerhez rögzített végei elfordulnak. Az elfordulás hatására a szálak igyekeznek megrövidülni, és a két feszítő rugót összébb húzzák. Így az eredő nyomaték részben a szál nyomatékától, részben az előfeszítés mértékétől függ.
Elektromágneses ellennyomaték
Elektromágneses ellennyomaték esetén a mérőmű lengőrészének tengelyén két elektromágneses rendszer működik. Az egyensúlyi helyzet feltétele az egymás ellen ható nyomatékok azonossága.
Nullaállító szerelvény
A nullaállítást (a nyugalmi állapot beszabályozását) kívülről lehet működtetni, többnyire a műszer elején elhelyezett kis excenter (körhagyó) elforgatásával. A nullaállító gomb elforgatásakor a belőle kiképzett -a központjától eltolt- csap alkalmas áttételen keresztül elfordítja az egyik rugót, vagy torziós szálat, és ezzel a mechanikai nullapontra állítható a mutató.
Csillapító nyomaték
A műszernek a mérőáramkörbe való hirtelen bekapcsolásakor szabványos követelmény, hogy a lengőrész legfeljebb 30%-kal lendülhet túl a mérési egyensúlyi helyzeten (a skála 2/3 részénél), és a bekapcsolás pillanatától számítva, megszabott időn belül nyugalomba kell jönnie. Ez csak megfelelő csillapítónyomatékkal érhető el.
Lengőkeret csillapítás
A lengőkeret csillapításnál a lengőtekercs huzalját egy fémből készült keretre tekerik. A csillapítástól megköveteljük, hogy egy műszeren belül mindig egyforma legyen, így ez a csillapítási mód csak állandó mágnesű műszereknél használható. Ezt a csillapítási módot használjuk, általában a lengőtekercses műszereknél.
Örvényáramú csillapítás
A műszer állórészére egy (vagy több) állandó mágnest erősítünk Ennek mágneses erőterében, mozdul el egy, a tengelyre erősített, vezető anyagból készült lemez. (a mágneses erővonalak irányára merőlegesen). Így ebben, az elmozdulás hatására, feszültség indukálódik. Ez is felfogható egy rövidrezárt, egymenetű tekercsként, és így a menetben áram folyik (örvényáram), aminek hatására akadályozza az elmozdulást.
Folyadék csillapítás
A mérőmű lengőrésze, és állórésze közé, egy megfelelően kialakított térbe folyadékot töltünk. A lengőrész elfordulásakor a folyadék elemi szálai, melyek a lengőrész, és állórész között helyezkednek el, az elfordulás hatására (mivel mindkét végük rögzítettnek tekinthető) megnyúlnak. Ezek a megnyúlt szálak igyekeznek megrövidülni, és így akadályozzák az elmozdulást. A folyadék csillapításhoz általában szilikonolajat használnak.
Levegő csillapítás
Ha a lengőrendszer tengelyére egy zárt térben mozgó lapocskát szerelünk, a lengőrész elmozdulásának hatására ez a lapocska elmozdulása közben maga előtt összenyomja a levegőt, ugyanakkor maga mögött légritkítást végez. Az összenyomás, és ritkítás - a lengőrendszer elmozdulását akadályozó - nyomatékot hoz létre, mely független az elmozdulás irányától, mindenképpen az ellen hat.
Külső sönt csillapítás
Ha a műszer állandó mágnessel készül (pl. Deprez), de valamilyen megfontolásból lengőkeret csillapítás nem használható (pl. túlcsillapítaná) hatásosan csillapíthatjuk a kört a lengőtekerccsel párhuzamosan kapcsolt, megfelelő értékű ellenállással. Ez az ellenállás lehet egy sönt lánc is.
Határoló szerkezet
A lengőrész túlfutásának megakadályozására a műszerben határolókat helyezünk el. Ez az állórészre, a tokra, vagy a skálára erősített szerkezeti elem megakadályozza a műszer mutatójának túlfutását.
Szerkezeti elemek
A műszer belső alkatrészeit mechanikusan rögzíteni kell. A rögzítéstől elvárható, hogy a mérőrendszer-skála-műszerház stabil egységet képezzen. Fém alkatrészek esetén ügyelni kell a kúszóutak megfelelő kialakítására! A biztonság mindenekelőtt!
Áramköri elemek
A műszer működéséhez, és/vagy a méréshatár kiterjesztéséhez a műszerházban egyéb áramköri elemeket is el kell helyezni. Így előtét-ellenállásokat, söntöket, biztosítékokat, kapcsolókat, áramköri lemezeket. A forrasztási helyeket úgy kell kialakítani, hogy a lágyforrasztás ne legyen teherhordó! TILOS az áramköri lemezeken, alapokon, egyáltalán bárhol denaturált szeszben feloldott hegedűgyantán kívül bármilyen folyasztószer használata!
Tokozás
A műszertokok védik a műszereket a külső behatásoktól. Készülhetnek önkioltó műanyagból, préselt műanyagból, vagy vaslemezből.
Csatlakozó kapcsokszerkesztés
Kapcsolótábla műszereknél a kivezető kapcsok 16A áramerősségig M4, 40A áramerősségig M6, 100A áramerősségig M8 csavarral, vagy anyával csatlakoztathatóak. A kivezető kapocs helyének kialakítása alakzáró legyen, hogy még drasztikus meghúzás esetén se tudjon a kapocs elfordulni. A hordozható kivitelű műszerek bekötéséhez használt kapcsok feleljenek meg az érintésvédelmi, és biztonsági előírásoknak. Csak biztonsági kivezetőket használjunk!
Forrásokszerkesztés
- Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések (Műszaki Könyvkiadó. 1962),
- Tamás László: Analóg műszerek (Jegyzet Ganz Műszer Zrt. 2006)
- IEC-EN 60051-1-9
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Órajel
Óriás mágneses ellenállás
Összeadó (elektronika)
Üvegtörés-érzékelő
555-ös időzítő IC
Abszorpciós hullámmérő
Aktív ciklusidő
Aktív szűrő
Alkalmazásspecifikus integrált áramkör
Alkalmazásspecifikus standard termék
Amplitúdódiszkriminátor
Anód
Analóg-digitális átalakító
Analógia
Analóg elektromechanikus műszerek
Analóg műszerek közös szerkezeti elemei
Antennapolarizáció
Aránydetektor
Arduinome
ATmega328
ATmega88
Atmel AVR
Automatikus erősítésszabályozás
Automatikus frekvenciaszabályozás
Automatikus optikai vizsgálat
Bifiláris tekercs
Bionika
Bitszelet technika
Bode-diagram
CB-rádió
Dekatron
Demodulátor
Diódás demodulátor
Dielektromos abszorpció
Digital signage
Egyenáramú teljesítmény mérése
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Egylapkás rendszer
Elektródaszárító
Elektromos penetrációs görbe
Elektronika
Elemméretek listája
Elhangolt rezgőkörös demodulátor
Ellenállás–tranzisztor logika
Ellenütemű demodulátor
Erősítés
Erősítő
Erősítő áramkör
Fényorgona
Földelés
Fantomtáp
Felületszerelési technológia
Flip-flop (elektronika)
Flipflop (elektronika)
Fotoellenállás
Fotolitográfia
Glimmlámpa
GPS-vezérelt oszcillátor
Gyengeáram
Háromfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Hővezető lap
Hall-effektus
HP200A
HP200CD
Hullámvezető
IPS panel
Jósági tényező
Jitter
Közös módusú elnyomás
Kapacitás-feszültség mérés
Kapcsoló
Kapcsolóüzemű tápegység
Kaszkádgyorsító
Kibocsátókapcsolt logika
Kirchhoff-törvények
Koronakisülés
Kristálykályha
Kristályoszcillátor
Kvantálási zaj
Kvantálás (jelfeldolgozás)
Lítiumion-akkumulátor
Lokátor
Műveleti erősítő
Maradékfeszültség
Mechatronika
MEMS
Mikrochip (állatmegjelölés)
Mikroelektronika
Mikromat építőkészlet
Négypólusok
Negatív ellenállás
Nikkel-metál-hidrid akkumulátor
No Instruction Set Computing
Nyitásérzékelő
OLED-televízió
Oszcillátor
Package on package
PMR-rádió
PMR rádió
Programozható logikai mátrix
Rádió-vevőkészülék
Rövidre zárás
RAM
RC oszcillátorok
Rezgőkör
ROM
Sörétzaj
SAE800
SDR (Software-defined radio)
Shift regiszter
Sinc-szűrő
SINPO
SLAR
Sugárzott teljesítmény
Szabályozás
Szaggató
Szekvenciális logika
Szent Elmo tüze
Szerelőlap
Szerkesztő:Pegy22/Alkalmi
SZESAT
Szilárdtest relé
Szimmetrikus audiovonal
Szinkronizálás (elektrotechnika)
Tápvonal
Távirányító
Távközlési Kutató Intézet
Túlfeszültség
Tekercselt huzalkötés
Teljesítményelektronika
Tranzisztor–tranzisztor logika
Tranzisztoros demodulátor
Tranzisztoros rádió
Ultrakapacitás
V-chip
Varázsszem
Versenyhelyzet
Villamosmérnök
Volksempfänger
Walkman
Ward Leonard-rendszer
Wien-hidas oszcillátor
Zener-effektus
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.